Felvételi ponthatárok: Itt van minden tudományterület összesített pontja egy helyen

Összegyűjtöttük a különböző tudományterületek 2020-as felvételi ponthatárait.

  • Eduline

Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.

Gazdasági képzések

Hány ponttal lehetett bekerülni a népszerű gazdasági képzésekre? Mutatjuk a 2020-as pontokat.

Bölcsészettudomány

Pszichológia, anglisztika és közösségszervezés - idén ez volt a top három bölcsészettudományi képzés a felvételin. Mutatjuk, milyen ponthatárral lehetett bekerülni ezekre.

Műszaki

Gépészmérnöki, villamosmérnöki, vagy egyéb népszerű műszaki képzésre jelentkeztetek? Itt megnézhetitek, milyen ponthatárokat húztak idén a felsőoktatási intézmények.

Informatika

Mennyire volt nehéz bekerülni a 2020-as felvételin valamelyik informatikai képzésre? Mutatjuk a ponthatárokat.

Pedagógiai szakok

Idén a pedagógiai szakokon nem voltak előzetes ponthatárok, kivéve az osztatlan tanárképzést, ahol 305 volt az előzetes pontszám. Itt vannak a képzésekhez tartozó ponthatárok.

Társadalomtudomány

Továbbra is a kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb társadalomtudományi alapképzés. Mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni a különböző szakokra.

Jogi

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi ponthatárait - itt nézhetitek meg, milyen ponthatárokat húztak a jogi szakokon.

Orvosi

Megvannak az orvosi és egészségtudományi szakok 2020-as ponthatárai is. Itt éritek el őket.

Természettudomány

Hány ponttal lehetett bekerülni a természettudományi képzésekre? Itt vannak a 2020-as ponthatárok.

Változik a pótfelvételi, a jelentkezők háromnegyede bekerült az egyetemre - összefoglaló

A jelentkezők háromnegyedét felvették valamilyen képzésre - ismertette Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a ponthatárok kihirdetése után tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.