Továbbra is népszerű a mérnökinformatikus és a jogászképzés a győri egyetemen

A győri Széchenyi István Egyetemre közel 3000 hallgatót vettek fel idén a szeptemberben induló képzésekre - tájékoztatott az egyetem.

  • Eduline

Az intézmény főigazgatóját, bízik abban, hogy a magasabb ponthatárok hatására a lemorzsolódás kisebb lesz.

A gépészmérnöki, informatikai és villamosmérnöki karon minden szakot megfelelő létszámmal tudnak elindítani. A mérnökinformatikus szakon több mint 150 elsőéves lesz szeptembertől - írták.

Az építész-, építő- és közlekedésmérnöki kar továbbra is népszerű, és nőtt az építészképzésre felvettek száma. A Kautz Gyula gazdaságtudományi karra több mint hétszáz hallgatót vettek fel, ezzel a legtöbb elsőéves hallgató ezen a karon kezdi meg tanulmányait az egyetemen szeptembertől. A legtöbben a gazdálkodás és menedzsment alapszakra jutottak be.

A Deák Ferenc állam- és jogtudományi karon csaknem nyolcvan állami ösztöndíjas elsőéves hallgató tanul szeptembertől jogász szakon. Az Apáczai Csere János karon az alapszakoknál a közösségszervezés és a nemzetközi tanulmányok esetében is növekedett az érdeklődés. Az egyetemen a pedagógusképzésben - az országosan is tapasztalható csökkenés ellenére - stabil létszámú maradt a gyógypedagógia és tanító szak - emelték ki.

A művészeti karon nőtt a felvettek száma, az országosan hiányt jelentő szakokra - nagybőgő, oboa, fagott, mélyhegedű - is kerültek be hallgatók. A mosonmagyaróvári mezőgazdaság- és élelmiszertudományi karon valamennyi alapszak és az osztatlan agrármérnök szak is elindul, több mesterszakkal együtt. A felvettek a tavalyinál magasabb pontszámokat értek el.

Az egészség- és sporttudományi karon az ápolás- és betegellátás szak ápoló szakirányán a többi hazai képzőhelyhez hasonló mértékű volt a csökkenés - írta közleményében a Széchenyi István Egyetem.

Változik a pótfelvételi, a jelentkezők háromnegyede bekerült az egyetemre - összefoglaló

A jelentkezők háromnegyedét felvették valamilyen képzésre - ismertette Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a ponthatárok kihirdetése után tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.