Magas átlagpontszámok és magas felvételi létszámok születtek a Műegyetemen

Közel 5000 új hallgató kezdheti meg tanulmányait idén szeptembertől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) - írja közleményében az egyetem.

  • Eduline

Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.

Idén szeptemberben 4626 elsőéves hallgató kezdi tanulmányait a Műegyetemen.  Az intézmény alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők létszáma és átlagpontszáma is magas maradt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is: az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas 422 pont, önköltséges formában felvettekkel együtt 418,7 pont - emelik ki.

Mesterképzésben közel ezer fő kezdheti meg ősszel tanulmányait, illetve további több mint ezer fő nyert felvételt idén januárban a BME mesterszakjainak valamelyikére - írják. A mostani felvételi eljárásban az egyetemre jelentkező közel 10 ezer fő 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ami 6 százalékponttal magasabb az országos aránynál. Pedig a BME mesterszakjainak nagy részénél nem is ez, hanem a januári a fő felvételi eljárás. Idén 27 hazai felsőoktatási intézménybe jelentkeztek száznál többen mesterképzésre.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idegen nyelvű képzései továbbra is kiemelkedően népszerűek. A Stipendium Hungaricum ösztöndíj program pályázatán 64 országból több mint 9000 érdeklődő adta be jelentkezését a Műegyetemre. A BME a program keretében több mint 700 jelentkezőt vett fel, ahova a hallgatók több mint fele a több energiabefektetést és szakmai munkát kívánó mesterképzésekre jelentkezett, doktori képzésre pedig mintegy 90 fő nyert felvételt.

ponthatárok percről percre

felvételi pontszámítás percről percre felvételi 2020 belföld felvételi ponthatárok 2020

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.