Ma vizsgáztak a diákok biológiából. A természettudományos tárgyak közül ezt is sokan választják minden évben a továbbtanuláshoz, hiszen az orvosi szakok legtöbbjére ez alapvető bemeneteli követelmény. De mi vár rátok az egyetemen? Erről dr. Nyitrai Miklóst, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánját kérdeztük.
Ma vizsgáztak a diákok biológiából. A természettudományos tárgyak közül ezt is sokan választják minden évben a továbbtanuláshoz, hiszen az orvosi szakok legtöbbjére ez alapvető bemeneteli követelmény. De mi vár rátok az egyetemen? Erről dr. Nyitrai Miklóst, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánját kérdeztük.
Az érettségi az első igazi mérföldkő, nagy megmérettetés minden diák életében, hiszen az addigi tudásukról kell számot adniuk. Nem egyszeri, pillanatnyi állapotot tükröz, hanem mindazt az ismeret-, tudásanyagot, általános műveltséget, melyet a diákok elsajátítottak korábbi tanulmányaik során.
"Az érettségi vizsga célja, hogy felmérje megfelelő tárgyi tudással rendelkeznek-e a diákok, képesek-e ezen ismereteiket rendszerezni, és készen állnak-e, megfelelően felkészültek-e a felsőoktatási rendszerben, intézményekben való továbbtanulásra" - mondja dr. Nyitrai Miklós az Eduline-nak. A dékán szerint nincs annál felemelőbb érzés egy középiskolás diák és szülei számára, mint amikor kihirdetik a ponthatárokat és a vágyott egyetemre felvételt nyert a diák.
Szerinte fontos, hogy a diákok minél jobb eredményekkel, biztos alapokkal érkezzenek a felsőoktatási intézményekbe, de a sikeres felsőoktatási tanulmányokhoz számos más tényező is szükséges, hiszen az egyetemi élet alapjaiban különbözik a gimnáziumi mindennapoktól. "Az egyéni teljesítményeket a biztos tárgyi alapok mellett befolyásolja a megfelelő, tudatos időbeosztás, az órai jegyzetelés minősége, az alkalmazott tanulási technikák, a szabadidő és a tanulás egyensúlyának megteremtése, az alkalmazkodási készség, a társas támogatás felépítése. De talán, ami mindennél fontosabb, hogy a hallgató elkötelezett legyen a saját fejlődésében, akarjon tanulni, és ezért tegyen is amikor kell" - mondja dr. Nyitrai Miklós.
Kiemeli, hogy az orvosképzésben ugyanakkor kötelező felvételi tárgynak számít a biológia, e mellé a diákoknak a fizika vagy a kémia tárgyak közül kell választaniuk, és mind a két tárgyat emelt szinten szükséges teljesíteniük. A biológiát három, a kémiát két évig tanulják a diákok a gimnáziumban, és fakultáció keretein belül további lehetőségük van a felkészülésre, hiszen ezek olyan tárgyak, amelyeket pusztán a tankönyvekből nem lehet megtanulni - mondja. "A tantermi órákon túl is sokat kell velük foglalkozni a diákoknak maguktól, önállóan." Hozzáteszi, az elmúlt években tapasztalható, hogy a diákok szövegértése, feladatértelmezése romlott, és sok esetben felzárkóztató foglalkozásokat, kurzusokat kell szerveznünk ezen alaptárgyakból. "Biztosan nehezíti a középiskolai oktatást az a tény is, hogy évről évre kevesebb hallgató végez az egyetemeken természettudományos területen, és ezáltal csökken a középiskolás fizika, kémia, biológia tanárok száma. Ez nem csak nálunk, Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is problémát jelent" - mondja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja.
És mi vár a diákokra az egyetemen? Be lehet hozni az esetleges lemaradásokat?
Az egyetemre felvételt nyert diákokat számos formában segítjük, hogy esetleges lemaradásaikat pótolják - magyarázza. Nyitrai Miklós. Lehetőségük van a tanév kezdete előtt nyári kurzusokon részt venni, a tantervbe pedig beépítettünk biológia, kémia, fizika alapismeretekre épülő, tárgyi ismereteket fejlesztő választható kurzusokat - sorolja. "Létrehoztuk a karunkon mentorhálózatot is, amelynek keretében a segítségre szoruló hallgatókat saját hallgatótársaik támogatják. A jelenlegi helyzet is hozott számos új megoldást oktatásunkba, amelyeknek egyes elemeit hosszú távon is be tudjuk majd építeni oktatási gyakorlatunkba."
"Ilyenek lesznek például az előkészítő, felzárkóztató kurzusaink, amelyek a terveink szerint a jövőben on -line is elérhetőek lesznek, szaktanári mentorálás mellett. A tananyagainkat egységes rendszerbe, keretbe és hálózatba rendezve online is elérhetővé tesszük diákjaink számára a PotePedia felületén"
- magyarázza a dékán. A PotePedia a pécsi orvoskar által kezdeményezett és hazánkban egyedülálló digitális projekt, amelyben magas szintű szakmai irányítás és támogatás mellett, a hallgatók aktív közreműködésével valósul meg a naprakész, medikus képzést támogató, online tudásbázis és információs háló - teszi hozzá.
"Tartalmát és megjelenését tekintve is úgy építkezik, hogy kiváló forrást adjon hallgatóinknak a tanuláshoz. A segítség tehát adott, de tudjuk, hogy e segítséggel élni is tudni kell a hallgtóinknak. A proaktivitást, mely nemcsak előrelátást, tervezést jelent, hanem a felelősségvállalást is, közösen gyakoroljuk: oktatók és hallgatók együtt!"
A mai napi tudósításunkat itt olvashatjátok a bioszérettségiről:
Biológiaérettségi: a legfontosabb infók és feladatok elsőként itt
Folytatódik az érettségi, ma biológiából vizsgáznak a diákok közép- és emelt szinten. Az Eduline-on ma is megtaláljátok a legfontosabb infókat a vizsgákról. A biológia érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a PTE Általános Orvostudományi Karának.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
