Németérettségivel zárjuk a hetet: szabályok, pontszámítás, feladatok egy helyen

Ma kerül sor a hét utolsó érettségi vizsgájára, ami a német nyelvi írásbeli lesz. Most utoljára összeszedtük nektek az összes információt, amit tudni lehet a mai megmérettetésről.

  • Eduline

Ma reggel 9 órakor kezdődik meg a 2020-as év rendkívüli vizsgasorozatában a német nyelvi érettségi. Az írásbeli, mint a nyelvi feladatlapoknál szokás, 4 feladatsorból áll: olvasott szöveg értéséből, nyelvhelyességből, hallott szöveg értéséből és egy íráskészséget mérő feladatsorból. Ezeket ebben a sorrendben fogjátok megkapni, és közép szinten 180 percetek (60, 30, 30, 60), emelt szinten 240 percetek (70, 50, 30, 90) lesz megoldani őket. Az első két részben ez az idő 3-4 feladatra, a harmadikban 2-3, az utolsóban 2 feladatra oszlik el. A második rész, azaz a nyelvhelyességi feladatok után lesz egy 15 perces szünet, amikor kicsit kifújhatjátok magatokat. Használjátok ki, mozgassátok át magatokat, igyatok-egyetek egy kicsit. 

Középszinten összesen 117 pontot lehet szerezni: az olvasott szöveg értése, a hallott szöveg értése és az íráskészség feladatsorai egyenként 33 pontot érnek, a maradék 18 pontot pedig a nyelvhelyesség teszi ki. Emelten ettől kicsit eltérnek a pontok, itt a szövegértésért, a nyelvhelyességért, a hallgatásért és az íráskészségért is külön-külön 30 pont jár, azaz összesen 120 pont szerezhető 

Segédezközként egyedül szótárat használhattok, ami lehet egy-vagy kétnyelvű nyomtatott példány is, a lényeg, hogy ha használni szeretnétek, mindenképp vinnetek kell a sajátotokat, ugyanis a helyszínen nem biztosítanak nektek belőle. De figyelem: ezt is csak a feladatlap utolsó részében, az íráskészségi feladatsorban megengedett használni, az első három rész megoldásában teljes mértékben csak a saját tudásotokra számíthattok. 

Az értékelés minden esetben egy központi javítási útmutató alapján történik, amiben részletesen le van írva, hogy mik azok a tartalmi elemek, amiknek mindenképp benne kellett lennie a megoldásokban, illetve több jó válasz esetén, melyek fogadhatók el helyesnek. 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.