Minden az érettségiről: ezek derültek ki tegnap óta

Az oktatási szakszervezetek kiállnak az érettségi döntés ellen, miközben az újabb és újabb kérdéseket vet el - némi válasszal is kiegészülve. Itt olvashatjátok a mai nap legfontosabb híreit.

  • Eduline

Megvannak az érettségi vizsgák dátumai

A vizsgák május 4-én 9-kor kezdődnek magyar nyelv és irodalommal és május 21-én délután olasszal érnek véget. A táblázatos bontást itt találjátok.

Sajtótájékoztató a vizsgákról

Maruzsa Zoltán Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkár a tegnapi bejelentés részleteiről beszélt a mai sajtótájékoztatón. A részleteket itt olvashatjátok el.

A PDSZ felszólítja a tanárokat, szülőket az érettségi miatt

Arra kérik a tanárokat, jelezzék az intézményvezetőjüknek, hogy jelen körülmények között nem kívánnak közreműködni az érettségiben, valamint a szülőket, hogy tiltakozzanak ők is a gyermeküket és családjukat veszélyeztető döntés ellen - áll a PDSZ közleményében. Szerintük május elején felelős tanár nem érettségiztet, felelős szülő pedig nem küldi a gyerekét érettségizni.

A PSZ azt kéri, teszteljenek mindenkit, aki részt vesz az érettségiben

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a megjelent kormányrendelet alapján nem tartja elégségesnek az érettségiben részt vevő személyek (diákok, pedagógusok, technikai személyzethez tartozók) élet- és egészségvédelme érdekében tett biztonsági intézkedéseket.

Lesznek azért szóbeli érettségik is

A középszintű szóbeli vizsgákat meg kell szervezni olyan tárgyak esetén, ahol eleve csak szóbeli vizsgarész lenne. Illetve bizonyos esetekben, ha az igazgató úgy dönt - erről bővebben itt olvashattok. De a javítási lehetőség is szóban lesz majd, valamint a tesiérettségire vonatkozóan is külön szabályokat, szóbeli vizsgát írtak elő.

Még nincs döntés az idei Erasmus ösztöndíjakról

Magyarország az Európai Bizottság döntésére vár, egyelőre annyit tudtak jelezni a pályázóknak, hogy egyedi eljárás keretében fogja téríteni a program a járvány következtében felmerült költségeiket, illetve azt, hogy az utazások átütemezhetők. Erről bővebben itt olvashattok.

Postán is érkezhetnek a frissen kiadott diplomák

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a nyelvvizsga amnesztia kapcsán tájékoztatta a felsőoktatási intézményeket az oklevelek kiosztásának lehetséges formáiról. Ezt a cikket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.