A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az egészség védelmét emeli ki az érettségik lebonyolításával kapcsolatban - itt vannak a javaslatok. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) támogatja az oktatásért felelős akciócsoport javaslatát.
Az egészség védelme az elsődleges szempont az érettségi lebonyolításában, ezért a vizsga módját és időpontját a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzsnek kell meghatároznia - mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ma reggel a Kossuth rádióban. A Szülői Hang Közössége is kiemelten foglalkozik az egészség védelmével és szintén kiadtak egy közleményt ezzel kapcsolatban.
Horváth Péter közölte: a jelenlegi elképzelés szerint csak az írásbeli vizsgákat tartanák meg, de még sok nyitott kérdés van ezzel kapcsolatban is. Például, hogy mi történik akkor, ha valaki nem tudja teljesíteni a feltételeket, ha betegség miatt nem tud részt venni az írásbelin, valamint vannak olyan tantárgyak is, amelyeknél nincs írásbeli vizsga - sorolta. Van olyan javaslat is, hogy azok a diákok, akik idén nem szeretnének felsőoktatásba jelentkezni, kapjanak megajánlott jegyet - tette hozzá.
Az elnök az érettségit szervező igazgatóktól azt kéri, gondolják át, hogyan tudják a beléptetést a lehető legkevesebb érintkezéssel megoldani, valamint biztosítsák a gyermekeknek és a pedagógusoknak a szükséges védőfelszereléseket az érettségi alatt.
Ezzel szemben a Magyar Rektori Konferencia (MRK) a teljes mértékben támogatja az oktatásért felelős akciócsoport javaslatát, hogy amint a járványügyi helyzet lehetővé teszi, a felvételiző diákok kezdjék meg az írásbeli érettségi vizsgákat, a szóbeli vizsgákat pedig töröljék. „Az érettségi írásbeli vizsgák megszervezése a felsőoktatási felvételi érdekében is fontos, ez a módszer objektívebb eredményeket hoz, mint az esetlegesen a korábbi év végi jegyekből képzett átlag” – olvasható a közleményben. Azzal azonban az MRK is egyetért, hogy fontos ügyelni a diákok és a tanárok egészségének minél nagyobb fokú biztonságra.
Ezeket érdemes lenne a kormányank is átgondolni - végzős diákok levele az érettségiről
Egy alapítványi iskola végzős diákjai fordultak nyílt levélben a köznevelési államtitkárhoz az idei érettségi miatt. Nyílt levelükben fogalmazták meg a jelenlegi javaslathoz kapcsolódó problémáikat és megoldási lehetőségekről is írnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
