Idén csak írásbeli vizsgákat tartana a kormány, a szóbelik elmaradnak, ha elfogadják az oktatási akciócsoport javaslatát. De mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak a vizsgázók. Korábban több iskolaigazgató ezt kérte, a bejelentés alapján viszont érettségizni kötelező, de aki akarja, eltolhatja következő tanévre.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a hvg.hu-nak azt mondta, az akciócsoport ülésén kérték, hogy a buktatás feltételein lazítsanak, 25 helyett 20 százalék legyen a határ. Ilyen részletekbe Maruzsa Zoltán most nem ment bele, így nem tudni, hogy ezt is megfontolja-e a kormány. Horváth Péter szerint minden körülményt mérlegelve a legelfogadhatóbb javaslat született.
Azt mondta, az érettségi típusának meghatározása fontosabb volt most, mint az időpontja. Egyetért azzal is, hogy a két típusból az írásbeli érettségit választották, az ugyanis objektívebb értékelésre ad lehetőséget, a pontok nagyobb részét amúgy is az teszi ki. Szerinte az érettségi feladatsorok már elkészülhettek, azokat átírni szerinte kockázatos lenne. Reményei szerint a diákok ilyen körülmények között is le tudnak majd érettségizni.
Biztos benne, hogy az iskoláknak alaposan fel kell készülniük az érettségi megszervezésére például a beléptetés lépcsőzetes ütemezésével, kézfertőtlenítők, maszkok beszerzésével és az idősebb vagy krónikus beteg tanárok kiváltásával. Miután nem lesz kötelező idén az érettségi, az ahhoz kötött szakmáknál is érdemes lehet haladékot adni - mondta az oldalnak.
Csak írásbeli érettségiket szerveznének idén
A megszokottól eltérően zajlanának majd a 2020-as érettségik - jelentette be a kormány. Döntés még mindig nincs, csak javaslat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
