Erre kell számítanotok a középszintű matekérettségin

Milyen feladattípusok lesznek a matekérettségin? Hány pontot szerezhettek az egyes feladatrészekre, és milyen "puskázási" lehetőségetek van? Fontos kérdésekre válaszoltunk.

  • Eduline

A középszintű matekérettségi két részből áll, melynek megoldására összesen 180 percetek lesz. Az első vizsgarész 45 perces, a második rész megoldására pedig 135 perc áll majd a rendelkezésetekre. Az írásbelin összesen 100 pontot lehet összegyűjteni: az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettek.

Milyen feladattípusokra számíthattok?

Az I., 45 perces feladatlap 10-12 rövid feladatot tartalmaz, amelyek az alapfogalmak, definíciók és egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű.

A II. vizsgarész megoldására 135 percetek lesz, amit szabadon oszthattok be magatoknak. Ez ugyanis további két részből áll. Az A részben három, egyenként 9-14 pontos feladatot kell megoldanotok. Ezek több részkérdésből állnak. A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell választanotok és megoldanotok – az értékelés során is csak az általatok választott két feladatot veszik figyelembe. Ezek összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.

Milyen segédeszközöket használhattok?

A feladatok megoldásához függvénytáblázat (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt használhattok. Ezekről magatoknak kell gondoskodnotok és a vizsga alatt nem cserélgethetitek az eszközöket egymás között.

Mikor kell szóbeliznetek?

Ha nem értétek el az írásbelin a 25 százalékot, de 12 százalékot sikerült teljesítenetek, akkor elmehettek szóbelizni, ahol felhúzhatjátok a jegyeteket. Arról, hogyan néz ki a középszintű matek szóbeli, itt írtunk korábban.

A 2020-as érettségivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Így tanulhattok matekot otthonról: alternatív megoldások diákoknak és tanároknak

Lehet, hogy elképzelhetetlennek tűnik a matektanulás otthonról: Ki magyarázza el a tananyagot? Honnan kaphatok segítséget, ha elakadok valahol? Most megmutatnunk nektek néhány online tanulási módszert, ami otthonról is tökéletesen alkalmazható.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.