Sokan már az érettségi előtt elkezdik számolgatni és tervezgetni, hogy vajon hova lesz majd elég összegyűjtött pontjuk. De pontosan hogyan is kell számolni a tanulmányi pontokkal? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.
A tanulmányi pontok a középiskolai osztályzatokból és az érettségi átlageredményből adódnak össze – az előbbi és az utóbbi is maximum 100-100 pontot jelent a felsőoktatási felvételin.
A középiskolai érdemjegyek pontszáma öt tantárgy – a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv, és egy természettudományos tantárgy – utolsó két (tanult) év végi jegyei összegéből adódik össze, amit meg kell szorozni kettővel – így kaphatjátok meg az első maximum 100 pontotokat.
Az idegen nyelvnél fontos, hogy legalább két évig kellett tanulnotok az adott tárgyat. A természettudományos tárgy esetében vagy olyat kell választanotok, amit legalább két évig tanultatok, vagy két olyat, amit egy-egy évig. Természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (földünk és környezetünk), a természetismeret és a természettudomány. A magyar nyelv és irodalom esetében a két tárgy számtani átlagával kell számolnotok.
Az érettségi átlageredmények 100 pontja az érettségi bizonyítványban szereplő százalékos vizsgaeredmények – négy kötelező és egy szabadon választott – átlagát jelenti, egész számra kerekítve.
A 2020-as érettségivel és felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Felvételi pontszámok 2020-ban: hol alakulhat ki a legnagyobb verseny?
Az, hogy felvesznek-e az általatok megjelölt képzésre, a meghatározott ponthatártól, illetve az általa elért felvételi összpontszámtól függ. De hol lehet nagy verseny a helyekért?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
