Eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a kormány
Elfogadta a kormány a kötelező középfokú nyelvvizsga eltörléséről szóló javaslatot - írja a hvg.hu.
A napokban derült ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) döntése Szél Bernadett tavaly benyújtott közérdekű adatigénylésével a kapcsolatban - írja a Népszava.
A NAIH úgy döntött, hogy megalapozottan utasította vissza az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szél Bernadett független országgyűlési képviselő tavaly augusztusban benyújtott közérdekű adatigénylését, amelyben a politikus azt szerette volna megtudni, pontosan milyen előkészítő dokumentumok alapozták meg azt a kormánydöntést – írja a Népszava.
A kormány 2020-tól kötelezővé tette volna legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzését az egyetemi továbbtanuláshoz. Az Emmi arra hivatkozva utasította el a kért dokumentumok kiadását, hogy azok döntés-előkészítő jellegűek, és további döntések megalapozását is szolgálják.
Az adatvédelmi hatóság vizsgálata során kiderült néhány dolog. A felsőoktatás már az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tartozik, így a szaktárca véleményét is kikérték az ügyben. Az ITM válaszában kitért arra, hogy Szél Bernadett adatigénylését azért utasították el: „mert akkor már előkészítés alatt volt az a jövőbeni döntés, amelynek megalapozását szolgálta a kért dokumentum. Ez a döntés a kormány november 6-i ülésén született meg, a vonatkozó tervezett kormányelőterjesztés a tárca számára 2019. augusztusában már ismeretes volt. E döntés szerint nem kerül előírásra bemeneti követelményként a nyelvtudás, valamint a többletpontok számítása is a jelenleg hatályos szabályok szerint lesz”.
Elfogadta a kormány a kötelező középfokú nyelvvizsga eltörléséről szóló javaslatot - írja a hvg.hu.
Szél Bernadett egyébként arra volt kíváncsi, hogy milyen dokumentumok alapján döntöttek a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről. Az ITM válaszában viszont az olvasható, hogy ugyanezen dokumentumok alapján döntöttek novemberben arról is, hogy mégsem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Másrészt az ITM tájékoztatásából kiderül az is, hogy a nyelvvizsga-követelmény eltörléséről szóló előterjesztés már tavaly augusztusban ismert volt a tárca számára – írja a Népszava.
Ennek ellenére a kormány kommunikációja tavaly nyár végén is is az volt, hogy lesz kötelező nyelvvizsga, csak november első felében tájékoztattak arról, hogy meggondolták magukat. Az ITM azzal indokolta a döntést, miszerint megkereste őket a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete, a Roma Szakkollégiumi Hálózat, valamint az Oktatási Jogok Biztosa és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is és jelezte a minisztériumnak, hogy a nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetése komoly gondokat fog okozni a társadalom számos területén, veszélyezteti a szükséges szakemberellátást.
Hány többletpontot kaphattok, ha ugyanabból az idegen nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesztek? És mi a helyzet akkor, ha több nyelvből is van nyelvvizsgátok? Mutatjuk a szabályokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.