Ez az egyik legfontosabb szabály: csak így kaphattok többletpontokat a felvételin

Ha ti is idén felvételiztek, fontos, hogy mit és hogyan töltötök fel a jelentkezéshez, ugyanis a többletpontokhoz szükséges dokumentumokról nem jön külön felszólítás. Itt vannak a szabályok.

  • Eduline

Ahogy többször is írtuk, a többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása nem kötelező. Ezek hiánya vagy nem megfelelő benyújtása azonban azt eredményezi, hogy nem kapjátok meg az adott a jogcímen járó többletpontokat - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.

A többletpontokra vonatkozóan az Oktatási Hivatal hiánypótlási felszólítást – a magyarországi nyelvvizsga-bizonyítványok kivételével – nem küld, a ti felelősségetek ezeket határidőig feltölteni.

Szintén nagyon fontos, hogy a jelentkezés időszakában már meglévő dokumentumokat kötelesek vagytok a jelentkezésetekkel egyidejűleg feltölteni az E-felvételi felületére, legkésőbb 2020. február 15-ig. Azokat, amelyeket ezt követően kaptok kézhez, legkésőbb 2020. július 9-ig pótolhatjátok majd.

Többletpontot sokféle jogcímen lehet kapni, ugyanakkor a 2020-as felvételin is maximum 100 pontot szerezhettek ilyen módon. Akkor is, ha ennél többre lennétek jogosultak. Erről és a többi fontos szabályról itt olvashattok el mindent.

Ingyenes app felvételizőknek: más szemszögből nézhetitek meg a képzéseket

Február 15-ig jelentkezhettek a 2020-as felvételi eljárásban egyetemre vagy főiskolára. Most újabb lehetőséget ajánlunk a tanácstalan diákoknak. Ezzel az ingyenes appal más szemszögből nézhetitek meg a meghirdetett szakokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.