Hány pontot kaphattok a felvételin az OKTV-n elért eredményeitekért?

Mennyit ér a felsőoktatási felvételin az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) elért eredmény? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Tárgyanként legfeljebb egy versenyen elért eredmény alapján kaphattok többletpontot, ha ezt az eredményt olyan tárgyból értétek el, ami az adott szakon érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyként szerepel.

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért 1–10. helyezésért 100, 11–20. helyezésért 50, 21–30. helyezésért 25 többletpontot kaphattok.

A nem érettségi pontot adó tárgyból – a felsőoktatási intézmények esetleges ezirányú döntése alapján – elért 1-10. helyezésért 20 többletpont kapható – olvasható a felvi.hu-n.

Ilyen kivétel lehet szabad bölcsészet alapszakon a mozgóképkultúra és médiaismeret és a filozófia versenytárgyból, kommunikáció és médiatudomány alapszakon a mozgóképkultúra és médiaismeret versenytárgyból, illetve a pedagógusképzés és a természettudomány képzési terület valamennyi alapképzési szakján bármelyik nem érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyból elért eredmény.

A felvételi során az elért eredményt a versenyeredményt tartalmazó, az Oktatási Hivatal által kiállított igazolás vagy az oklevél másolatával kell igazolnotok.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok, a többletpontok teljes listáját pedig itt találjátok.

Ennyi többletpont jár hátrányos helyzetért a 2020-as felvételin

Kik kaphatnak többletpontot hátrányos helyzet miatt és hány éves korig? Milyen igazolásra van szükség? Itt vannak a tudnivalók.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.