Milyen szabályokat kell betartaniuk azoknak, akik ingyen tanulnak a felsőoktatásban? Itt van minden tudnivaló a kötelezettségekről, a kivételekről és arról, hogy kik mentesülhetnek alóluk.
A felsőoktatásban összesen 12 féléven keresztül - ha ennél hosszabb a szak képzési ideje, 14 féléven keresztül - tanulhattok ingyenesen, vagyis állami ösztöndíjjal, ebbe a támogatási időbe a passzív félévek nem számítanak bele. Fontos szabály ugyanakkor, hogy egy adott képzésen a képzési időn túl még két félévet végezhettek el támogatott formában. Ha egyszerre két szakon tanultak, duplán fogynak az állami félévek. Az összes tudnivalót itt találjátok.
Ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be, ingyen tanulhattok, a beiratkozáskor ugyanakkor nyilatkozatban kell vállalnotok a támogatás feltételeit, amelyek közül az egyik a diplomaszerzésre, a másik pedig a végzés utáni időszakra vonatkozik. Mik ezek pontosan?
Oklevélszerzési kötelezettség
Egyrészt vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszerese - vagyis egy hat féléves alapképzés esetén kilenc félév - alatt megszerzitek a diplomát. Jó hír, hogy ebbe a határidőbe sem számítanak bele a passzív félévek. Továbbá legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb két évre akkor is elhalaszhatjátok a diplomaszerzést, ha külföldi felsőoktatási intézményben vagy - nyelvvizsga megszerzése céljából - felnőttképzésben kezdtek el tanulni.
Ha nem tartjátok be a határidőt, hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok, méghozzá állami ösztöndíjas félévenként 150 napot - ebbe a hétvégék és az ünnepnapok is beleszámítanak. A teljes időtartamot az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül kell teljesítenetek, különben a fennmaradó tartozás összegének felét vissza kell fizetnetek.
Mi történik, ha szakot váltotok vagy újra tanulni kezdetek? Itt minden további információt megtaláltok az oklevélszerzési kötelezettségről.
Hazai munkaviszony fenntartása a diplomázás után
A másik kötelezettség az, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az állami ösztöndíjas tanulmányok idejével megegyező időtartamban (150 nap/félév) hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok. Ha ezt nem teszitek meg, vissza kell fizetnetek az ösztöndíj a fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt teljes összegét.
Mi tartozik bele a hazai munkaviszonyba? Itt minden lehetőséget felsoroltunk, amivel "ledolgozhatjátok" az állami ösztöndíjas féléveket.
Nincs visszaút?
De van: ha osztott képzés esetén egy, osztatlan képzés esetén legfeljebb két félév után gondoljátok meg magatokat, semmilyen kötelezettségetek nem keletkezik, csak a felhasznált állami féléveket veszítitek el.
Kik mentesülhetnek a kötelezettségek alól?
Az oklevélszerzési kötelezettség alól tartós betegség, baleset, szülés vagy más, önhibán kívüli váratlan ok miatt kérhető mentesítés. Nem kell munkaviszonyt fenntartaniuk, illetve a tartozást visszafizetniük azoknak, akik megváltozott munkaképességűvé válnak, tartós betegség, baleset éri őket, de kérhető mentesítés szülés, kettő vagy több gyermek nevelése vagy más, önhibán kívüli váratlan ok miatt is.
Van más feltétel is?
Igen, ugyanis az, ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be, még nem jelent végleges finanszírozási kategóriát. Ha nem teljesítetek az utolsó két aktív félévetekben átlagban legalább 18 kreditet, illetve nem éritek el a képzési területre vonatkozó minimumátlagot, átsorolhatnak önköltséges képzésre: erről itt olvashattok részletesen.
Felvételizők, figyelem! Ezt a követelményt érdemes figyelembe venni a jelentkezésnél
Milyen nyelvvizsgát kell szereznetek ahhoz, hogy diplomát kaphassatok alap- vagy mesterképzésen? Mi a helyzet a felsőoktatási szakképzéssel? A szabályok szakonként eltérhetnek, ezért érdemes a pontos követelménynek még a jelentkezés előtt utánajárni, hogy az esetleges nyelvtanulással is kalkulálhassatok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
