Ez a tíz legnépszerűbb mesterszak a keresztféléves felvételin

Néhány nap és kiderülnek a keresztféléves felvételi ponthatárai, a legtöbben valamilyen mesterképzésre jelentkeztek (összesen 4511-en), ugyanis a meghirdetett képzések többsége mesterszakos képzés. Mutatjuk a tíz legnépszerűbbet.

  • Eduline

Messze a legtöbben a vezetés és szervezés mesterszakot választották, amely a gazdálkodási és menedzsment alapszakra épülő mesterképzés. Második helyen a gépészmérnöki, harmadik helyen pedig a mérnökinformatikus képzés szerepel.

SzakÖsszes jelentkezőElső helyenÁllami

vezetés és szervezés

720461698
gépészmérnöki479322469
mérnökinformatikus399180392
marketing331150321
műszaki menedzser321155310
vállalkozásfejlesztés318250302
villamosmérnöki303199300
pénzügy277149265
ellátásilánc-menedzsment254103247
vegyészmérnöki196111194

Várhatóan január 23-án hirdetik ki a keresztféléves ponthatárokat, az Oktatási Hivatal minden jelentkező esetében ún. besorolási döntést hoz, az erről szóló határozat elérhetőségéről pedug e-mailben értesítenek majd benneteket legkésőbb 2020. január 25-ig.

A 2020-as keresztféléves felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Keresztféléves felvételi: mikor nem indul el egy meghirdetett szak?

Hamarosan itt a keresztféléves felvételi utolsó nagy állomása: jönnek a ponthatárok. De mi történik, ha túl kevesen jelentkeztek egy meghirdetett szakra? Előfordulhat, hogy nem indul el? Fontos kérdésére válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.