Néhány nap és kiderülnek a keresztféléves felvételi ponthatárai, a legtöbben valamilyen mesterképzésre jelentkeztek (összesen 4511-en), ugyanis a meghirdetett képzések többsége mesterszakos képzés. Mutatjuk a tíz legnépszerűbbet.
Messze a legtöbben a vezetés és szervezés mesterszakot választották, amely a gazdálkodási és menedzsment alapszakra épülő mesterképzés. Második helyen a gépészmérnöki, harmadik helyen pedig a mérnökinformatikus képzés szerepel.
| Szak | Összes jelentkező | Első helyen | Állami |
vezetés és szervezés | 720 | 461 | 698 |
| gépészmérnöki | 479 | 322 | 469 |
| mérnökinformatikus | 399 | 180 | 392 |
| marketing | 331 | 150 | 321 |
| műszaki menedzser | 321 | 155 | 310 |
| vállalkozásfejlesztés | 318 | 250 | 302 |
| villamosmérnöki | 303 | 199 | 300 |
| pénzügy | 277 | 149 | 265 |
| ellátásilánc-menedzsment | 254 | 103 | 247 |
| vegyészmérnöki | 196 | 111 | 194 |
Várhatóan január 23-án hirdetik ki a keresztféléves ponthatárokat, az Oktatási Hivatal minden jelentkező esetében ún. besorolási döntést hoz, az erről szóló határozat elérhetőségéről pedug e-mailben értesítenek majd benneteket legkésőbb 2020. január 25-ig.
A 2020-as keresztféléves felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.
Keresztféléves felvételi: mikor nem indul el egy meghirdetett szak?
Hamarosan itt a keresztféléves felvételi utolsó nagy állomása: jönnek a ponthatárok. De mi történik, ha túl kevesen jelentkeztek egy meghirdetett szakra? Előfordulhat, hogy nem indul el? Fontos kérdésére válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
