A klasszikusnak mondható nappali munkarendű képzések mellett a levelező tagozatos szakok is sokakat vonzanak. Hogyan zajlik az oktatás ezen a képzésen és kinek érdemes választania? Utánajártunk.
Kevés, tömbösített tanórák, rugalmas heti beosztás - ezek a tényezők jellemzik leginkább a levelező tagozatos képzéseket, amelyeket főként azok a felvételizők választanak, akik munka mellett akarnak diplomát szerezni.
A tavalyi felvételi jelentkezők több mint negyvenezren voltak az ilyen munkarendű képzésekre, de a levelező tagozat az aktuális keresztfelvételis jelentkezőket is megmozgatta: 3078-en jelentkeztek ilyen munkarendű képzésre, majdnem annyian, mint nappali tagozatra.
Hétvégi egyetem
Az érvényes törvény szerint legfeljebb két hetente, munkanapokon (általában pénteken) vagy a heti pihenőnapon (szombaton) tartanak órákat levelező tagozatos hallgatók számára az egyetemeken, főiskolákon. Az egyetemek honlapjain arra vonatkozóan is találni információkat, hogy az órákat - a teljes idejű képzés óriához képest - milyen arányban tartják meg.
A levelezős szakok órái a "rendes" szakokéhoz képest legalább harminc, legfeljebb ötven százalékban vannak megtartva. A tömbösítés pedig, ahogyan sok minden más a hallgatók igényei szerint valósul meg.
Diákigazolvány?
A diákigazolányok típusa a nappali és esti képzésre járóké mellett lehet levelező típusú is (valamint távoktatásos is). Így a levelező tagozatos hallgatók éppúgy diákok, mint a más munkarendű képzések hallgatói.
A különböző diákkedvezményekről itt találtok cikkeket.
Több ezren jelentkeznek erre a szakra a felvételin - mit tanulnak az egyetemen?
Milyen képzésekre szeretne bekerülni a legtöbb felvételiző és mit tanulnak a top szakokon? Új cikksorozatunkban megnézzük, a legnépszerűbb képzéseken milyen tárgyakat tanulhattok, milyen szakmai tudást szerezhettek, és hogy milyen végzettséget nyújt a frissdiplomásoknak. Ilyen a gazdálkodási és menedzsment képzés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
