Felvételi 2020: hogyan kell elképzelni a levelező képzést?

A klasszikusnak mondható nappali munkarendű képzések mellett a levelező tagozatos szakok is sokakat vonzanak. Hogyan zajlik az oktatás ezen a képzésen és kinek érdemes választania? Utánajártunk.

  • Eduline

Kevés, tömbösített tanórák, rugalmas heti beosztás - ezek a tényezők jellemzik leginkább a levelező tagozatos képzéseket, amelyeket főként azok a felvételizők választanak, akik munka mellett akarnak diplomát szerezni.

A tavalyi felvételi jelentkezők több mint negyvenezren voltak az ilyen munkarendű képzésekre, de a levelező tagozat az aktuális keresztfelvételis jelentkezőket is megmozgatta: 3078-en jelentkeztek ilyen munkarendű képzésre, majdnem annyian, mint nappali tagozatra.

Hétvégi egyetem

Az érvényes törvény szerint legfeljebb két hetente, munkanapokon (általában pénteken) vagy a heti pihenőnapon (szombaton) tartanak órákat levelező tagozatos hallgatók számára az egyetemeken, főiskolákon. Az egyetemek honlapjain arra vonatkozóan is találni információkat, hogy az órákat - a teljes idejű képzés óriához képest - milyen arányban tartják meg.

A levelezős szakok órái a "rendes" szakokéhoz képest legalább harminc, legfeljebb ötven százalékban vannak megtartva. A tömbösítés pedig, ahogyan sok minden más a hallgatók igényei szerint valósul meg.

Diákigazolvány?

A diákigazolányok típusa a nappali és esti képzésre járóké mellett lehet levelező típusú is (valamint távoktatásos is). Így a levelező tagozatos hallgatók éppúgy diákok, mint a más munkarendű képzések hallgatói.

A különböző diákkedvezményekről itt találtok cikkeket.

Több ezren jelentkeznek erre a szakra a felvételin - mit tanulnak az egyetemen?

Milyen képzésekre szeretne bekerülni a legtöbb felvételiző és mit tanulnak a top szakokon? Új cikksorozatunkban megnézzük, a legnépszerűbb képzéseken milyen tárgyakat tanulhattok, milyen szakmai tudást szerezhettek, és hogy milyen végzettséget nyújt a frissdiplomásoknak. Ilyen a gazdálkodási és menedzsment képzés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.