Felvételi 2020: hogyan kell elképzelni a levelező képzést?

A klasszikusnak mondható nappali munkarendű képzések mellett a levelező tagozatos szakok is sokakat vonzanak. Hogyan zajlik az oktatás ezen a képzésen és kinek érdemes választania? Utánajártunk.

  • Eduline

Kevés, tömbösített tanórák, rugalmas heti beosztás - ezek a tényezők jellemzik leginkább a levelező tagozatos képzéseket, amelyeket főként azok a felvételizők választanak, akik munka mellett akarnak diplomát szerezni.

A tavalyi felvételi jelentkezők több mint negyvenezren voltak az ilyen munkarendű képzésekre, de a levelező tagozat az aktuális keresztfelvételis jelentkezőket is megmozgatta: 3078-en jelentkeztek ilyen munkarendű képzésre, majdnem annyian, mint nappali tagozatra.

Hétvégi egyetem

Az érvényes törvény szerint legfeljebb két hetente, munkanapokon (általában pénteken) vagy a heti pihenőnapon (szombaton) tartanak órákat levelező tagozatos hallgatók számára az egyetemeken, főiskolákon. Az egyetemek honlapjain arra vonatkozóan is találni információkat, hogy az órákat - a teljes idejű képzés óriához képest - milyen arányban tartják meg.

A levelezős szakok órái a "rendes" szakokéhoz képest legalább harminc, legfeljebb ötven százalékban vannak megtartva. A tömbösítés pedig, ahogyan sok minden más a hallgatók igényei szerint valósul meg.

Diákigazolvány?

A diákigazolányok típusa a nappali és esti képzésre járóké mellett lehet levelező típusú is (valamint távoktatásos is). Így a levelező tagozatos hallgatók éppúgy diákok, mint a más munkarendű képzések hallgatói.

A különböző diákkedvezményekről itt találtok cikkeket.

Több ezren jelentkeznek erre a szakra a felvételin - mit tanulnak az egyetemen?

Milyen képzésekre szeretne bekerülni a legtöbb felvételiző és mit tanulnak a top szakokon? Új cikksorozatunkban megnézzük, a legnépszerűbb képzéseken milyen tárgyakat tanulhattok, milyen szakmai tudást szerezhettek, és hogy milyen végzettséget nyújt a frissdiplomásoknak. Ilyen a gazdálkodási és menedzsment képzés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.