Felvételi 2020: ennyi többletpont jár a tanulmányi és művészeti versenyekért

Hány többletpontot kaphattok a 2020-as felsőoktatási felvételin, ha egy tanulmányi vagy művészeti versenyen értetek el helyezést, és pontosan milyen eredmények számítanak? Itt a lista.

  • Eduline

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért pedig 25 többletpont jár.

Ugyanennyi többletpontot kaphattok a Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV), illetve az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén (ÁSZÉV) elért helyezésért is.

A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasok 30 többletpontot, az első díjasok 20 többletpontot kaphatnak.

Ha a fentiek közül több versenyen is többletpontra jogosító eredményt értetek el, tárgyanként akkor is csak egy versenyért jár többletpont. További feltétel, hogy a tárgy az adott szakon érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyként szerepeljen, vagyis kötelező vagy választható legyen.

Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontot kaphattok.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1–3. helyezésért, legfeljebb egy eredményért 20 többletpont jár. Az alapfokú művészeti iskolák tanulói számára meghirdetett versenyeken elért eredményért nem jár többletpont. Ebben a táblázatban nézhetitek meg, hogy pontosan milyen versenyeredmények számítanak.

Ha az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV) elért eredmény alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kaptatok, szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra vagytok jogosultak.

Fontos, hogy a tanulmányi és művészeti versenyeredményekért nem automatikusan jár többletpont: azt, hogy milyen tárgyak számítanak az egyes versenyeken esetében, a felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg, azt pedig, hogy mely szakon pontosan miért jár többletpont, ebben a táblázatban találjátok.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok, a többletpontok teljes listáját pedig itt nézhetitek meg:

Pontszámítási szabályok: miért és mennyi többletpont jár a felvételin?

Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin - az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest. Most a különböző pluszpontszerzési lehetőségekről olvashattok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.