Felvételt nyerhettek alap- vagy osztatlan képzésre, ha 280 pontotok van? Fontos kérdésre válaszolunk.
2020-ban azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 280 pontot kell elérniük, akár állami ösztöndíjas, akár önköltséges szakra szeretnének bekerülni. A minimumponthatárba ugyanakkor nem számít bele minden többletpont, csak az emelt szintű éretségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó.
Több szakon ugyanakkor ennél magasabb előzetes ponthatárt állapítottak meg az állami ösztöndíjas képzésre vonatkozóan. Jó hír, hogy az idén ezeken a képzéseken is maximum 400 pontra lesz szükségetek - igaz, a végleges ponthatárok az előzetesnél lehetnek magasabbak vagy alacsonyabbak is. Itt találjátok a teljes listát.
Bár a többi alap- és osztatlan szakra elvileg be lehet kerülni 280 ponttal, a jelentkezők száma, pontszáma, illetve a szakos kapacitás alapján kialakuló ponthatár - amelyet az idén július 23-án húznak - általában ennél magasabb. A 2020-as felvételi összes dátumát itt találjátok, az elmúlt évek ponthatárait szakonként itt nézhetitek meg.
A felsőoktatási szakképzéseken alacsonyabb, 240 a minimumponthatár, ebbe ugyanakkor csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható bele. A képzésekről itt olvashattok részletesen.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Többletpontok a felvételin: ez a legfontosabb szabály
Többletpontot sokféle jogcímen lehet kapni, ugyanakkor a 2020-as felvételin is maximum 100 pontot szerezhettek ilyen módon. Akkor is, ha ennél többre lennétek jogosultak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
