Ha idén felvételiztek, akkor pontok mellett a határidőkre kell nagyon odafigyelni. Most összeszedtük az összes fontos dátumot, amire a következő pár hónapban figyelnetek kell.
Az első és legfontosabb dátum: február 15-e. Ugyanis eddig jelentkezhettek az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire. De meddig lehet hitelesíteni, meddig lehet feltölteni a jelentkezési határidő után megszerzett dokumentumokat? Mikor derülnek ki az eredmények? Most összeszedtük az összes fontos, amire figyelnetek kell egészen augusztusig.
Most összeszedtük a legfontosabb dátumokat ebben a táblázatban:
| Felvételi menetrend | Határidő |
Felvételi jelentkezési határidő | 2020. február 15. |
| Hitelesítési határidő | 2020. február 20. |
| Ügyintézési időszak kezdete | 2020 április 19-től |
| Jelentkezésről szóló általános tájékoztatás | 2020. június 25-ig |
| Hiánypótlási felszólítás | 2020. június 25-ig |
| Dokumentumpótlási határidő | 2020. július 9. |
| Külföldi érettségi és felsőfokú oklevél feltöltésének határideje | 2020. július 15. |
| Ponthatárok kihirdetése | 2020. július 23. |
| Besorolási döntés legkésőbb | 2020. augusztus 5-ig |
Felvételi határozat legkésőbb (Jogorvoslati kérelem a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül) | 2020. augusztus 8-ig |
Nem csak felvételiztek, hanem érettségiztek is idén? Itt megnézhetitek az összes vizsga dátumát:
A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.
Így találhatjátok meg a tökéletes szakot: három lépés felvételizőknek
Február 15-ig jelentkezhettek az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire. De mi a helyzet akkor, ha még kicsit tanácsatalanok vagytok, melyik szakot vagy éppen melyik egyetemet válasszátok? Mutatjuk, hol találtok meg mindent a felvételiről.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
