Többletpontok a felvételin: ez a legfontosabb szabály

Többletpontot sokféle jogcímen lehet kapni, ugyanakkor a 2020-as felvételin is maximum 100 pontot szerezhettek ilyen módon. Akkor is, ha ennél többre lennétek jogosultak.

  • Eduline

Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, a 2020-as felvételin is maximum 500 pontot szerezhettek. Ebből 200-200-at szerezhettek tanulmányi, illetve érettségi pontokkal (vagy az utóbbi duplázásával), és 100 pont lehet úgynevezett többletpont. A felvételi pontszámítás szabályairól itt olvashattok részletesen, kalkulátorunkhoz pedig itt találtok segítséget.

Többletpontot kaphattok emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, OKJ-s szakképesítésért, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért, tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményért, sporteredményért és esélyegyenlőség címén is.

Fontos, hogy ezekkel is akkor is csak 100 pontot gyűjthettek, ha a különböző jogcímeken járó pontok összege ezt meghaladná. Például ha két emelt szintű érettségit tesztek és mindkettőért kaphattok 50-50 pontot, hiába van nyelvvizsgátok is, azért már nem jár többletpont.

A jelentkezés során ugyanakkor érdemes az összes többletpontra jogosító igazolást feltölteni az E-felvételi rendszerébe, az ugyanis a számotokra legkedvezőbb módon számolja ki a többletpontokat. Továbbá az egyes szakokon szerezhető többletpontok listája is eltérhet - például az OKJ-s szakképesítésekért vagy a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért csak szakirányú továbbtanulás esetén jár többletpont, az emelt szintű érettségiért pedig csak akkor, ha az adott tárgyból számolják az érettségi pontjaitokat.

Itt találjátok a többletpontok teljes listáját és a tudnivalókat.

A 2020. szeptemberében induló képzésekre február 15-ig kell jelentkezni: folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.

Felvételi 2020: minden fontos dátum egy helyen

Ha idén felvételiztek, akkor pontok mellett a határidőkre kell nagyon odafigyelni. Most összeszedtük az összes fontos dátumot, amire a következő pár hónapban figyelnetek kell.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.