Felvételizők, figyelem! Csak egy jogcímen kaphattok többletpontot nyelvtudásért

Ha van nyelvvizsgám és emelt szintű érettségit is teszek ugyanazon nyelvből, akkor mindkettőért jár többletpont? Ezt a szabályt minden felvételizőnek tudnia kell.

  • Eduline

Arról már többször is írtunk, hogy - a magyartól eltérő idegen nyelvű – nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár. A B2-es komplex (írásbeli és szóbeli) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpontot, a C1-es komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpontot kaphattok.

De mi történik akkor, ha egy adott idegen nyelvből egyszerre van egy nyelvvizsgátok és emelt szintű érettségit is tesztek?

Fontos, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont. Illetve, "ha a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg" - írja a felvételi tájékoztató.

Arról, hogy milyen többletpontokat kaphattok még a 2020-as felvételin, itt olvashattok el mindent.

Az idei felvételiről megjelenő legfrissebb cikkeinek pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.