Hamarosan kezdődik a 2020-as érettségi időszak. De meddig kell jelentkezni a vizsgákra? Itt vannak a vizsgaidőszakok és jelentkezési határidők.
Érettségi vizsgát alapvetően két vizsgaidőszakban, a május-júniusi és az október-novemberi vizsgaidőszakban lehet tenni. Az érettségi vizsgára az e célra szolgáló jelentkezési lappal kell, amelyet az érettségi jelentkezést fogadó intézménybe kell benyújtani. Fontos, hogy előrehozott vizsgára csak a május-júniusi vizsgaidőszakban lehet jelentkezni.
A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-e, az október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-e. (Ha a meghatározott időpontok munkaszüneti napra esnek, a jelentkezési határidő az ezt követő első munkanapon jár le.) MIvel jövőre 15-e szombat, így a 2020-as érettségire valószínűleg február 17-ig jelentkezhettek majd.
A jelentkezési határidő elmulasztása esetén a vizsgát szervező intézménybe igazolási kérelmet lehet benyújtani a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül, de fontos, hogy az igazolási kérelem benyújtásának határideje jogvesztő. A kérelemről pedig a vizsgát szervező intézmény dönt.
Nagyon fontos, hogy az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételi eljárásba külön-külön kell jelentkezni, a két jelentkezés nem „váltja ki" vagy „helyettesíti" egymást - hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.
A 2020-as érettségi legfontosabb dátumait itt találjátok, az eddig nyilvánosságra hozott emelt szintű tételeket pedig itt nézhetitek meg. Ha pedig az előrehozott érettségiről szeretnétek mindent megtudni, akkor kattintsatok ide.
Itt a friss lista: ezekből a tantárgyakból kell 2020-ban emelt szintű érettségit tenni
Nyilvánosságra hozta a 2020-as szakok és érettségi vizsgatárgyak, többletpontok listáját az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Itt a teljes lista, a szabályok és kivételek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
