A jelentkezési és hitelesítési határidőt követően megkezdődik az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. De meddig lehet pótolni a hiányzó dokumentumokat?
Nem volt meg minden dokumentum és igazolás a jelentkezési határidőig? Ha a felvételi jelentkezési kérelmeteket hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 20. napig, azaz 2020. január 3-ig felszólítást kaptok a hiányok pótlására - írja a Felvi.
Meddig lehet pótolni a hiányt?
A hiánypótlási felszólításban megadott határidőig vagy legkésőbb 2020. január 9-ig. Fontos, hogy ez utóbbi a kézhezvételkor rendelkezésre még nem álló dokumentumokra vonatkozik.
Mi történik, ha nem pótoljátok?
Abban az esetben, ha nem tesztek eleget a felszólításnak, jelentkezési kérelmeteket a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján bírálják el, vagy az eljárást meg is szüntethetik.
A felvételi tájékoztató arra is felhívja a figyelmet: nem minden dokumentum hiánya esetén kaptok hiánypótlási felhívást. Ilyen például a többletpontra jogosító igazolás. Ennek oka, hogy minden jelentkező egyénileg dönthet arról, hogy a lehetőségek közül milyen dokumentumok figyelembevételével kívánja a pontszámítást, ezért ennek alapján kell figyelnie az ahhoz szükséges dokumentumok beküldésére - írják.
Ha már leadtátok a jelentkezéseteket, feltöltöttetek minden meglévő dokumentumot, akkor a következő feladat a hitelesítés lesz. Itt vannak a szabályok és a hitelesítési határidő. Ha arra vagytok kíváncsiak, milyen pontokkal lehetett a tavalyi, vagy a két évvel ezelőtti keresztféléves felvételin bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, mutatjuk, hol tudjátok megnézi az előző évek ponthatárait. Itt pedig azt nézhetitek meg, melyik képzéseken vagy egyetemeken lehet majd a legnagyobb versenyre számítani idén: itt vannak a toplistások.
Ha idén felvételiztek, akkor a 2020-es keresztféléves felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Hány többletpontot szerezhettek a keresztféléves felvételin?
Milyen dokumentumokért kaphattok pluszpontot a keresztféléves felvételin? Itt vannak az aktuális pontozási szabályok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
