Milyen dokumentumokért kaphattok pluszpontot a keresztféléves felvételin? Itt vannak az aktuális pontozási szabályok.
Emelt szintű érettségi, nyelvvizsga, esélyegyenlőség, oklevél felsőoktatási szakképzésről, verseny- és sporteredmények, OKJ-bizonyítvány - ezekre kaphattok többletpontot a 2020-as keresztféléves felvételin. A pluszpontok összege nem lehet több 100 pontnál, így ha valamilyen oknál fogva többre lennétek jogosultak a számítások szerint, maximum 100 ponttal számolhattok. A dokumentumokra vonatkozó pontozás azonban egészen eltérő.
Ez a minimumponthatár a keresztféléves felvételin
Mennyi ponttal lehet bekerülni egyetemre, főiskolára a keresztféléves felvételin? Mutatjuk a minimumponthatárt.
Emelt szintű érettségiért legalább 45%-os eredmény esetén jár tantárgyanként 50 többletpont. Nyelvvizsgáért maximum 40 pontot kaphattok, 28-at B2-es, 40-et C1-es nyelvvizsga bizonyítvány esetén.
Esélyegyenlőség cím alatt 40 többletpontra lehet jogosult a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő, a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező - írja a Felvi.
A különböző tanulmányi, művészeti és szakmai versenyeken szerzett eredményekért (például OKTV, TUDOK) 20-30 ponttól egészen a maximális 100-at is megkaphatjátok, eredményektől és versenyektől függően. Ugyanígy a sporteredményeket is díjazzák, ezekről bővebben itt olvashattok.
Oklevelek
A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért (ha azonos képzési területre jelentkeztek) akár 32 többletpontot is kaphattok. Utóbbit jeles záróvizsga eredményért, 20 pontot jó záróvizsga eredményért, 10 pontot pedig közepes záróvizsga eredményért.
OKJ-s bizonyítványért is kaphattok pontot a felvételin. Legfeljebb egy, 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért megfelelő szakirányú továbbtanulás esetén 32 többletpont járhat.
A keresztféléves felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
