Milyen dokumentumokért kaphattok pluszpontot a keresztféléves felvételin? Itt vannak az aktuális pontozási szabályok.
Emelt szintű érettségi, nyelvvizsga, esélyegyenlőség, oklevél felsőoktatási szakképzésről, verseny- és sporteredmények, OKJ-bizonyítvány - ezekre kaphattok többletpontot a 2020-as keresztféléves felvételin. A pluszpontok összege nem lehet több 100 pontnál, így ha valamilyen oknál fogva többre lennétek jogosultak a számítások szerint, maximum 100 ponttal számolhattok. A dokumentumokra vonatkozó pontozás azonban egészen eltérő.
Ez a minimumponthatár a keresztféléves felvételin
Mennyi ponttal lehet bekerülni egyetemre, főiskolára a keresztféléves felvételin? Mutatjuk a minimumponthatárt.
Emelt szintű érettségiért legalább 45%-os eredmény esetén jár tantárgyanként 50 többletpont. Nyelvvizsgáért maximum 40 pontot kaphattok, 28-at B2-es, 40-et C1-es nyelvvizsga bizonyítvány esetén.
Esélyegyenlőség cím alatt 40 többletpontra lehet jogosult a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő, a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező - írja a Felvi.
A különböző tanulmányi, művészeti és szakmai versenyeken szerzett eredményekért (például OKTV, TUDOK) 20-30 ponttól egészen a maximális 100-at is megkaphatjátok, eredményektől és versenyektől függően. Ugyanígy a sporteredményeket is díjazzák, ezekről bővebben itt olvashattok.
Oklevelek
A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért (ha azonos képzési területre jelentkeztek) akár 32 többletpontot is kaphattok. Utóbbit jeles záróvizsga eredményért, 20 pontot jó záróvizsga eredményért, 10 pontot pedig közepes záróvizsga eredményért.
OKJ-s bizonyítványért is kaphattok pontot a felvételin. Legfeljebb egy, 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért megfelelő szakirányú továbbtanulás esetén 32 többletpont járhat.
A keresztféléves felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
