Kiknek kell fizetnie a felvételiért, és mennyit? Itt vannak a szabályok

Összeszedtük a legfontosabb szabályokat az idei keresztféléves felvételi kapcsán arról, kiknek kell fizetniük az eljárásért vagy a felvételi vizsgákért.

  • Eduline

Ahogy arról már korábban írtunk, a felvételi eljárásban mindenkinek három képzés megjelölésére díjmentesen van lehetőség. A további jelentkezési helyekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni. Az esetleges kiegészítő eljárási díj befizetésének határideje a felvételi jelentkezési határidő, vagyis 2019. november 15.

Ha a kiegészítő eljárási díjat részben vagy egyáltalán nem fizetitek be, a tartozás összegének megfelelő számú jelentkezési helyet (a 2019. november 15-i állapot szerint) zárnak ki. A jelentkezési helyek közül az utolsó megjelölt hellyel kezdődik a kizárás - teszi hozzá a tájékoztató.

Külön eljárási díj is lehet

A felsőoktatási intézmények, amennyiben pályaalkalmassági, gyakorlati, illetve mesterképzésben felvételi vizsgát tartanak, ezért külön eljárási díjat kérhetnek, amelyet a felsőoktatási intézményhez kell befizetni. A befizetés módjáról, határidejéről az érintett az intézménytől kap tájékoztatást (általában a vizsgabehívóban).

A külön eljárási díj összegét és befizetési határidejét itt nézhetitek meg.

Egyetemisták, figyelem! Így juthattok több százezer forinthoz a szemeszter közben

Milyen összegű diákhitelt kaphattok, ha a félév közben döntötök a felvétele mellett? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.