Kiknek kell fizetnie a felvételiért, és mennyit? Itt vannak a szabályok

Összeszedtük a legfontosabb szabályokat az idei keresztféléves felvételi kapcsán arról, kiknek kell fizetniük az eljárásért vagy a felvételi vizsgákért.

  • Eduline

Ahogy arról már korábban írtunk, a felvételi eljárásban mindenkinek három képzés megjelölésére díjmentesen van lehetőség. A további jelentkezési helyekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni. Az esetleges kiegészítő eljárási díj befizetésének határideje a felvételi jelentkezési határidő, vagyis 2019. november 15.

Ha a kiegészítő eljárási díjat részben vagy egyáltalán nem fizetitek be, a tartozás összegének megfelelő számú jelentkezési helyet (a 2019. november 15-i állapot szerint) zárnak ki. A jelentkezési helyek közül az utolsó megjelölt hellyel kezdődik a kizárás - teszi hozzá a tájékoztató.

Külön eljárási díj is lehet

A felsőoktatási intézmények, amennyiben pályaalkalmassági, gyakorlati, illetve mesterképzésben felvételi vizsgát tartanak, ezért külön eljárási díjat kérhetnek, amelyet a felsőoktatási intézményhez kell befizetni. A befizetés módjáról, határidejéről az érintett az intézménytől kap tájékoztatást (általában a vizsgabehívóban).

A külön eljárási díj összegét és befizetési határidejét itt nézhetitek meg.

Egyetemisták, figyelem! Így juthattok több százezer forinthoz a szemeszter közben

Milyen összegű diákhitelt kaphattok, ha a félév közben döntötök a felvétele mellett? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.