Október 11-én, a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli részével kezdődik az őszi érettségi vizsgaidőszak. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, a vizsgákkal és a pontszámítással kapcsolatos szabályokat, és a felkészülés utolsó hajrájához is adunk segítséget.
Az őszi érettségin rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javítóvizsgára lehetett jelentkezni. Az elsőt nemzetiségi nyelv és irodalomból írják az érettségizők pénteken, október 11-én - az írásbelik október 25-ig tartanak, az emelt szintű szóbeliket november 7. és 11., a középszintű szóbeliket pedig november 18. és 22. között tartják. A vizsganaptárat itt találjátok.
Az elégségeshez közép- és emelt szinten is 25 százalékot kell elérni, ugyanakkor az írásbelin és a szóbelin - az idegen nyelvi érettségin pedig mind az öt vizsgarészből - legalább 12 százalékot kell szereznetek ahhoz, hogy sikeres legyen a vizsga. A jeles osztályhoz középszinten 80, emelt szinten 60 százalékos eredményre van szükség. A pontszámításról és osztályzásról itt olvashattok részletesen.
A tárgyak részletes vizsgakövetelményeit, az egyes vizsgák leírását és pontozási szabályait itt, az Oktatási Hivatal honlapján nézhetitek meg, a 2019. október-novemberi érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagait pedig itt találjátok. A szóbelin húzhattok másik tételt, ennek azonban következményei vannak: ezeket itt nézhetitek meg.
Az egyes érettségi vizsgákon különböző "legális puskákat" használhattok: helyesírási szabályzatot, történelmi vagy földrajzi atlaszt, négyjegyű függvénytáblázatot, számológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt. A teljes listát, illetve azt, hogy milyen szintű vizsgákon és mely vizsgarészekhez lehet használni a segédeszközöket, itt találjátok. Nem mindegyik történelmi atlaszt vihetitek be a vizsgára: itt nézhetitek meg, hogy melyeket engedélyezték.
Arról, hogy mikor váltja ki a nyelvvizsgát az emelt szintű érettségi, itt olvashattok. Az őszi érettségivel kapcsolatos összes cikkünket itt gyűjtöttük össze, a felkészüléshez pedig itt találtok segítséget:
Hogyan érdemes tanulni az érettségire? Tippek vizsgázóknak
Hogyan érdemes gyakorolni az érettségire? Mutatjuk azokat a teendőket és módszereket, amelyekkel a leghatékonyabbak lehettek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
