Így kerülhettek be jövőre az egyetemekre emelt szintű érettségi és nyelvvizsga nélkül

Az már régóta nem kérdés, hogy a 2020-as felvételin csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan képzésre, aki emelt szintű érettségit tesz, és emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. De vajon létezik valamilyen kiskapu?

  • Eduline

A felvételi szigorítást csak az alap- és osztatlan mesterképzések felvételijére vonatkozik, vagyis a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők mentesülnek a feltételek alól – tehát sem a nyelvvizsga, sem az emelt szintű érettségi nem követelmény.

Mi az a felsőoktatási szakképzés?

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak, és sikeres végzés esetén oklevelet kapnak az ilyen típusú képzést elvégző hallgatók. A felvételi minimumponthatár alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakok esetében. Idén minimum 240 pontot kellett összegyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában jelentkeztek ezekre a képzésekre.

Van még egy másik kivétel

Ha művészeti képzésre jelentkeztek, akkor a jelenlegi szabályok szerint az előzetes felvételi követelményekről szóló bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni az ilyen területre jelentkezőre. Vagyis nyelvvizsga ugyan kell a felvételihez, azonban emelt szintű vizsgát nem kell teljesíteni a felvételihez.

 „A művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű tanárképzésre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani” - olvasható a felsőoktatási felvételi szabályairól szóló kormányrendeletben.

Vigyázat: így nem szerezhetitek meg az érettségit

Jár-e középszintű érettségi, ha az emelt szintű vizsgán, amelyre jelentkeztetek, nem mennétek át? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.