Így kerülhettek be jövőre az egyetemekre emelt szintű érettségi és nyelvvizsga nélkül

Az már régóta nem kérdés, hogy a 2020-as felvételin csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan képzésre, aki emelt szintű érettségit tesz, és emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. De vajon létezik valamilyen kiskapu?

  • Eduline

A felvételi szigorítást csak az alap- és osztatlan mesterképzések felvételijére vonatkozik, vagyis a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők mentesülnek a feltételek alól – tehát sem a nyelvvizsga, sem az emelt szintű érettségi nem követelmény.

Mi az a felsőoktatási szakképzés?

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak, és sikeres végzés esetén oklevelet kapnak az ilyen típusú képzést elvégző hallgatók. A felvételi minimumponthatár alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakok esetében. Idén minimum 240 pontot kellett összegyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában jelentkeztek ezekre a képzésekre.

Van még egy másik kivétel

Ha művészeti képzésre jelentkeztek, akkor a jelenlegi szabályok szerint az előzetes felvételi követelményekről szóló bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni az ilyen területre jelentkezőre. Vagyis nyelvvizsga ugyan kell a felvételihez, azonban emelt szintű vizsgát nem kell teljesíteni a felvételihez.

 „A művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű tanárképzésre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani” - olvasható a felsőoktatási felvételi szabályairól szóló kormányrendeletben.

Vigyázat: így nem szerezhetitek meg az érettségit

Jár-e középszintű érettségi, ha az emelt szintű vizsgán, amelyre jelentkeztetek, nem mennétek át? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.