Az már régóta nem kérdés, hogy a 2020-as felvételin csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan képzésre, aki emelt szintű érettségit tesz, és emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. De vajon létezik valamilyen kiskapu?
A felvételi szigorítást csak az alap- és osztatlan mesterképzések felvételijére vonatkozik, vagyis a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők mentesülnek a feltételek alól – tehát sem a nyelvvizsga, sem az emelt szintű érettségi nem követelmény.
Mi az a felsőoktatási szakképzés?
A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak, és sikeres végzés esetén oklevelet kapnak az ilyen típusú képzést elvégző hallgatók. A felvételi minimumponthatár alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakok esetében. Idén minimum 240 pontot kellett összegyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában jelentkeztek ezekre a képzésekre.
Van még egy másik kivétel
Ha művészeti képzésre jelentkeztek, akkor a jelenlegi szabályok szerint az előzetes felvételi követelményekről szóló bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni az ilyen területre jelentkezőre. Vagyis nyelvvizsga ugyan kell a felvételihez, azonban emelt szintű vizsgát nem kell teljesíteni a felvételihez.
„A művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű tanárképzésre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani” - olvasható a felsőoktatási felvételi szabályairól szóló kormányrendeletben.
Vigyázat: így nem szerezhetitek meg az érettségit
Jár-e középszintű érettségi, ha az emelt szintű vizsgán, amelyre jelentkeztetek, nem mennétek át? Olvasói kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
