Így kerülhettek be jövőre az egyetemekre emelt szintű érettségi és nyelvvizsga nélkül

Az már régóta nem kérdés, hogy a 2020-as felvételin csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan képzésre, aki emelt szintű érettségit tesz, és emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. De vajon létezik valamilyen kiskapu?

  • Eduline

A felvételi szigorítást csak az alap- és osztatlan mesterképzések felvételijére vonatkozik, vagyis a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők mentesülnek a feltételek alól – tehát sem a nyelvvizsga, sem az emelt szintű érettségi nem követelmény.

Mi az a felsőoktatási szakképzés?

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak, és sikeres végzés esetén oklevelet kapnak az ilyen típusú képzést elvégző hallgatók. A felvételi minimumponthatár alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakok esetében. Idén minimum 240 pontot kellett összegyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában jelentkeztek ezekre a képzésekre.

Van még egy másik kivétel

Ha művészeti képzésre jelentkeztek, akkor a jelenlegi szabályok szerint az előzetes felvételi követelményekről szóló bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni az ilyen területre jelentkezőre. Vagyis nyelvvizsga ugyan kell a felvételihez, azonban emelt szintű vizsgát nem kell teljesíteni a felvételihez.

 „A művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű tanárképzésre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani” - olvasható a felsőoktatási felvételi szabályairól szóló kormányrendeletben.

Vigyázat: így nem szerezhetitek meg az érettségit

Jár-e középszintű érettségi, ha az emelt szintű vizsgán, amelyre jelentkeztetek, nem mennétek át? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna