Így kerülhettek be jövőre az egyetemekre emelt szintű érettségi és nyelvvizsga nélkül

Az már régóta nem kérdés, hogy a 2020-as felvételin csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan képzésre, aki emelt szintű érettségit tesz, és emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. De vajon létezik valamilyen kiskapu?

  • Eduline

A felvételi szigorítást csak az alap- és osztatlan mesterképzések felvételijére vonatkozik, vagyis a felsőoktatási szakképzésre jelentkezők mentesülnek a feltételek alól – tehát sem a nyelvvizsga, sem az emelt szintű érettségi nem követelmény.

Mi az a felsőoktatási szakképzés?

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak, és sikeres végzés esetén oklevelet kapnak az ilyen típusú képzést elvégző hallgatók. A felvételi minimumponthatár alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakok esetében. Idén minimum 240 pontot kellett összegyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában jelentkeztek ezekre a képzésekre.

Van még egy másik kivétel

Ha művészeti képzésre jelentkeztek, akkor a jelenlegi szabályok szerint az előzetes felvételi követelményekről szóló bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni az ilyen területre jelentkezőre. Vagyis nyelvvizsga ugyan kell a felvételihez, azonban emelt szintű vizsgát nem kell teljesíteni a felvételihez.

 „A művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű tanárképzésre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani” - olvasható a felsőoktatási felvételi szabályairól szóló kormányrendeletben.

Vigyázat: így nem szerezhetitek meg az érettségit

Jár-e középszintű érettségi, ha az emelt szintű vizsgán, amelyre jelentkeztetek, nem mennétek át? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter