Felvételi 2020: minden emelt szintű érettségivel lehet teljesíteni a követelményeket?

Milyen érettségivel lehet teljesíteni a 2020-as felvételi követelményeket? Itt a válasz egy fontos kérdésre.

  • Eduline

A felvételi rendeletben az áll, hogy alapképzésre, osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki

a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és

b) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

Tehát azok akiknek még nincsen diplomájuk egy bármilyen tárgyból tett emelt szintű érettségivel teljesíthetik a felvételi követelményt. Arról már korábban írtunk, milyen fajta nyelvvizsga a követelmény jövőre és milyen szinten kell nyelvtudást szerezni. Azonban arra érdemes figyelnetek, ha tantárgyat választotok az emelt szintű viszgához és nem csak a feltételt szeretnétek kipipálni, hanem többletpontot is szeretnétek, akkor ezt a listát mindenképp nézzétek meg. Ugyanis a 2. – a felvételi pontszámításba beszámítható – emelt szintű vizsgáért jár neki csak a többletpont, ha olyan vizsgát választotok, ami nem szerepel a kiválasztott szakotok érettségi követelménynek listájában, nem kaphattok töbletpontot érte.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos legfrissebb információkat itt találjátok.

Felvételi szabályok: pontosan milyen szintű nyelvvizsga kell jövőre?

Pontosan milyen követelményeket kell teljesíteniük a 2020-ban felvételizőknek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.