Négyszázkilencven volt - az elérhető 500-ból - a legmagasabb ponthatár idén, a bejutáshoz ezt a Pécsi Tudományegyetem germanisztika alapképzésére jelentkezőknek kellett elérniük - közölte az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese csütörtökön.
Vanó Renáta azt mondta, magas volt továbbá a ponthatár a mechatronikai mérnöki (440), valamint az ápolás és betegellátás - gyógytornász (439) szakon.
Vanó Renáta az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy idén az alapszakok közül műszaki képzésre vették fel a legtöbb jelentkezőt, de a legkeresettebb szakok közé tartoznak a bölcsészettudományi, az orvos- és egészségtudományi, valamint az informatikai képzések is.
Itt a teljes lista: a 2019-es felvételi összes ponthatára
Néhány perccel ezelőtt közzétették a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait - a listát már az Eduline-on is megnézhetitek.
Kitért arra is, hogy a pótfelvételire július 29. és augusztus 7. között azok jelentkezhetnek, akik egyetlen helyre sem jutottak be, vagy nem is jelentkeztek az általános felvételire. A pótfelvételi szabályai megegyeznek az általánoséval, azzal a különbséggel, hogy a pótfelvételi során csak egy képzési helyet lehet megjelölni. A ponthatárokat augusztus végén hirdetik ki - közölte az elnökhelyettes.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
