Milyenek voltak a rekordpontszámok a tavalyi felvételin? Hova volt a legnehezebb bekerülni? Itt vannak a 2018-as felvételi legmagasabb ponthatárai.
Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár
500 pont - a tavalyi felvételin bizony született ilyen ponthatár, méghozzá az ELTE német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanár képzésén. De rekordnak számított még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem levelező kommunikáció szakjához szükséges 480 pont, vagy éppen a Károli Gáspár Református Egyetem jogászképzésének 474-es limitje.
472-478 közötti pont elérése volt szükséges a nemzetközi tanulmányok szakhoz is, a legmagasabb, vagyis a 478-as ponthatár a Pécsi Tudományegyetemen született.
Hol volt a legnagyobb a verseny?
Nemcsak a ponthatárok miatt, a túl sok jelentkező miatt is nehéz lehet bekerülni egy-egy egyetem kiválasztott képzésére. Az országban a legtöbben gazdálkodási és menedzsment alapképzésre jelentkeztek már 2018-ban is, de a szak idén is megtartotta a helyét: több mint tízezren adták be a jelentkezésüket a 2019-es felvételin is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A legnépszerűbb szakok, a legidősebb jelentkező: íme, a 2019-es felvételi legérdekesebb adatai
Melyik egyetem, egyetemi kar a legnépszerűbb a 2019-es felvételin? Melyik alapszakra jelentkeztek a legtöbben? Mutatjuk az idei felvételi "legeit", érdekes infók következnek.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
