Ezekre a képzésekre a legnehezebb bekerülni? A gazdasági szakok ponthatárai, statisztikái

Milyenek voltak a ponthatárok 2018-ban a legnépszerűbb gazdasági képzéseken? És hányan jelentkeztek idén? Az előzetes ponthatárok alapján csökkenésben reménykedhetnek a 2019-ben felvételiző?

  • Eduline

Összesen 31326 felvételiző választana valamilyen gazdasági képzést, 23776-an első helyen jelöltek meg a következő táblázatban szereplő szakok egyikét. 25171 felvételi jelentkezés érkezett idén államilag támogatott képzésre - a Felvi statisztikái alapján mutatjuk a gazdasági szakokra vonatkozó számokat.

A gazdálkodási és menedzsment szak továbbra is tarol: több mint tízezren jelentkeztek erre a képzésre idén. Felvenni is erre a szakra vették fel a legtöbb diákot tavaly, összesen 3089-et. Ahogyan a jelentkezők száma, úgy a ponthatárok is tetőznek ezen a szakon: megközelíti a 450-es ponthatárt az államilag támogatott képzésekre való bejutás limitje. De van, ahol 466 pont a bejutáshoz szükséges ponthatár.

Szak neveFelvettek száma (2018)Ponthatár (2018)Jelentkezők száma (2019)
gazdálkodási és menedzsment3089BGE:434, BCE:44410348
kereskedelem és marketing1734DE:432, PE:4667426
turizmus-vendéglátás1635ME:417, BGE:4005582
pénzügy és számvitel1608SZTE:425, BGE:4314471
emberi erőforrások851KRE:445, EKE:4483100
nemzetközi gazdálkodás1019ELTE:442, BCE:4583099
alkalmazott közgazdaságtan144BCE:428, ELTE: 428443
üzleti szakoktató62PTE: 286131

Minden gazdasági képzésen - kivéve az üzleti szakoktató képzést - húztak idén is előzetes ponthatárt, amely elérése nélkül egyik felvételiző sem kerülhet be államilag támogatott képzésre. Szerencsére azonban szinte az összes képzésen csökkentek a ponthatárok: az alkalmazott közgazdaságtan szakhoz 28 ponttal kevesebb kell, mint tavaly - 428 helyett 400-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi a limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon is.

A nemzetközi gazdálkodás szakon 440 helyett idén 420 pont a ponthatár, a pénzügy és számvitelt célzók 425 helyett pedig 400-as előzetes ponthatárral számolhatnak. A turizmus-vendéglátás nem csökkent, és nem is emelkedett a tavalyihoz képest, ugyanúgy 400 pont a limit.

Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

A tíz legnépszerűbb műszaki képzés: ponthatárok és statisztikák

Milyenek voltak a ponthatárok 2018-ban a legnépszerűbb műszaki képzéseken? És hányan jelentkeztek idén?

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.