Ezért a bizonyítványért is kaphattok pluszpontot a felvételin

Egyetemre, főiskolára felvételiztek és van OKJ-s bizonyítványotok? Lehet, hogy pluszpontot kaphattok érte a felvételin.

  • Eduline

Az 1993 után szerzett, Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért 32 pluszpontot kaphattok a felvételin, ha a szakiránynak megfelelő szakra felvételiztek.

Fontos: egy adott képzési területen csak akkor jár az OKJ-s szakképesítésért többletpont, ha erről a képzési terület felsőoktatási intézményei közösen úgy határoztak. Itt nézhetitek meg melyik képzési területhez, szakhoz fogadnak el többletpontnak OKJ-s bizonyítványt. Ha elfogadják, és még nem töltöttétek fel a Felvibe a bizonyítványotokat, július 12-ig - a dokumentumpótlás határidejéig - megtehetitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hány pontot kaphatnak a felvételin a hátrányos helyzetű diákok?

A hátrányos helyzetért minden alap- és osztatlan szakon, felsőoktatási szakképzésen jár pluszpont a felvételin. Hány pontot lehet kapni és hogyan kell igazolni a hátrányos helyzetet?

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.