Mikor jár többletpont az emelt szintű érettségiért a 2019-es felsőoktatási felvételin? Mutatjuk az egyik legfontosabb szabályt.
Az emelt szintű érettségiért akkor jár többletpont a 2019-es felvételin, ha:
a vizsga eredménye legalább 45 százalékos és
a jelentkező érettségi pontjait (vagyis azt a bizonyos „második” 200 pontot) az emelt szintű vizsgaeredmény alapján számítják.
A felvételi tájékoztató ez utóbbi feltételre hoz egy példát is: „pl. a jelentkező történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkezik és az általa megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelem érettségi vizsgatárgy és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki. Számokra lefordítva: jelentkezőnk történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkezik, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontja van, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontja, azaz számára kedvezőbb, ha nem számítják be az emelt szinten tett érettségijét”.
Felvételi 2019: mikor érkezik a besorolási döntés?
Pont egy hónap múlva hirdetik ki a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait, majd a besorolási döntés is megérkezik. De mikor kaptok hivatalos értesítést arról, melyik szakra kerültetek be?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
