Hány pontot kap jövőre az a felvételiző, aki két emelt szintű érettségit és két nyelvvizsgát tesz?

Milyen pontszámítási szabályok vonatkoznak majd arra, aki jövőre felvételizik és legalább két emelt szintű érettségit és két nyelvvizsgát tesz? Újabb kérdés a 2020-as felvételiről.

  • Eduline

Ha egy felvételiző gazdálkodási és menedzsment képzésre jelentkezik, angolból és matematikából tesz emelt szintű vizsgát, de ezen felül van egy középfokú (B2) nyelvvizsgája német nyelvből, valamint egy felsőfokú (C1) nyelvvizsgája angol nyelvből. Milyen többletpontokat kaphat ekkor?

- teszi fel a kérdést a 2020-as felsőfokú felvételivel kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

Ehhez fontos tudni, hogy a gazdálkodási és menedzsment képzésre nem írtak elő az egyetemek kötelező emelt szintű érettségit. A diákok számára elfogadható érettségi tárgyak: egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy informatika vagy matematika vagy történelem vagy földrajz - emeli ki az EMMI Felsőoktatásért felelős államtitkárságától érkezett dokumentum.

A Nemzeti Pedagógus Kar által közzétett válaszok alapján: ennek a felvételizőnek jár "a 40 többletpont az angol felsőfokúért és 50 többletpont a matematika emelt szintű vizsgáért (feltéve, hogy legalább 45%-os). Az oka az, hogy a bemenet feltételét az angol emelt szintű vizsgával és a német középfokú nyelvvizsgával teljesíti. Az angol felsőfokú már többletnyelvvizsga és a matematika emelt szintű vizsga már 2. elfogadott érettségi vizsga a szakon. (Ha a matematika emelt szintű vizsgája nem sikerül legalább 45%-os szinten, az angol viszont igen, akkor az angol emelt szintre és az angol felsőfokúra nem kaphatja meg együtt az 50 és 40 többletpontot.)

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.