Hány pontot kap jövőre az a felvételiző, aki két emelt szintű érettségit és két nyelvvizsgát tesz?

Milyen pontszámítási szabályok vonatkoznak majd arra, aki jövőre felvételizik és legalább két emelt szintű érettségit és két nyelvvizsgát tesz? Újabb kérdés a 2020-as felvételiről.

  • Eduline

Ha egy felvételiző gazdálkodási és menedzsment képzésre jelentkezik, angolból és matematikából tesz emelt szintű vizsgát, de ezen felül van egy középfokú (B2) nyelvvizsgája német nyelvből, valamint egy felsőfokú (C1) nyelvvizsgája angol nyelvből. Milyen többletpontokat kaphat ekkor?

- teszi fel a kérdést a 2020-as felsőfokú felvételivel kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

Ehhez fontos tudni, hogy a gazdálkodási és menedzsment képzésre nem írtak elő az egyetemek kötelező emelt szintű érettségit. A diákok számára elfogadható érettségi tárgyak: egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy informatika vagy matematika vagy történelem vagy földrajz - emeli ki az EMMI Felsőoktatásért felelős államtitkárságától érkezett dokumentum.

A Nemzeti Pedagógus Kar által közzétett válaszok alapján: ennek a felvételizőnek jár "a 40 többletpont az angol felsőfokúért és 50 többletpont a matematika emelt szintű vizsgáért (feltéve, hogy legalább 45%-os). Az oka az, hogy a bemenet feltételét az angol emelt szintű vizsgával és a német középfokú nyelvvizsgával teljesíti. Az angol felsőfokú már többletnyelvvizsga és a matematika emelt szintű vizsga már 2. elfogadott érettségi vizsga a szakon. (Ha a matematika emelt szintű vizsgája nem sikerül legalább 45%-os szinten, az angol viszont igen, akkor az angol emelt szintre és az angol felsőfokúra nem kaphatja meg együtt az 50 és 40 többletpontot.)

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.