Javában tart a szóbeli érettségi: vannak diákok, akik bizonyos hibák miatt nem szereznek olyan eredményt, amilyet tudnának. Mutatjuk, hogy melyek azok a hibák, amelyeket el lehetne kerülni.
1. Figyelmetlenül vagy nem is olvassák rendesen végig a feladatot
Gyakori hiba, hogy sokszor azért nem sikerül jól a vizsga, mert nem a megadott feladat mentén építik fel a feleletüket a diákok. Elcsúsznak a részleteken és olyan irányba megy a felelet, amilyenbe nem kellene - ekkor a legtöbb vizsgáztató megpróbálja kérdéseivel terelni a vizsgázót, de sajnos ez nem mindig válik be.
2. Túl általánosan fogalmaznak, nem arról beszélnek, amiről kellene
Főleg a történelem vizsgán nagyon szükséges, hogy a tényeket bemutassák a diákok, akik ezt nem teszik meg és csak általánosságban beszélnek, nem járnak jól.
3. Csaponganak
Az izgulás, pánikolás következménye gyakran, hogy az érettségizők - mégha kidolgozáskor fel is építik a feleletüket - csaponganak, összekeverednek vizsga közben.
4. Szleng, vélemény
Az irodalomérettségi szóbeli vizsgáján kifejezetten jó pont, ha a diák kifejti a véleményét adott témában, ennél azonban könnyű átcsúszni a ló túloldalára. Elsődlegesen a jól felépített - tényeken alapuló -, szaknyelvet is használó, tagolt felelet az ideális. Nem jó, mikor nagyon átbillennek és a szlenget sem mellőzve beszélnek a tételről.
5. Bizonytalanság
Főleg idegen nyelvi érettséginél fordulhat elő, hogy a vizsgázó lehet, hogy jót mondana, mégsem teszi, mert nem biztos magában. Persze ez más tárgynál is előfordulhat, hogy például a vizsga rovására megy a túl bizonytalan felelet, ez sajnos a vizsgabizottság számára jelentheti a rossz felkészülést, kevés tudást.
Ennyi pontot szerezhettek az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgáján
Hány pontot szerezhettek az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgáján? Megnéztük, hogy a négy fő tantárgyból maximum hány pontot gyűjthettek.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
