Öt gyakori hiba a szóbeli érettségin, amit érdemes elkerülni

Javában tart a szóbeli érettségi: vannak diákok, akik bizonyos hibák miatt nem szereznek olyan eredményt, amilyet tudnának. Mutatjuk, hogy melyek azok a hibák, amelyeket el lehetne kerülni.

  • Eduline

1. Figyelmetlenül vagy nem is olvassák rendesen végig a feladatot

Gyakori hiba, hogy sokszor azért nem sikerül jól a vizsga, mert nem a megadott feladat mentén építik fel a feleletüket a diákok. Elcsúsznak a részleteken és olyan irányba megy a felelet, amilyenbe nem kellene - ekkor a legtöbb vizsgáztató megpróbálja kérdéseivel terelni a vizsgázót, de sajnos ez nem mindig válik be.

2. Túl általánosan fogalmaznak, nem arról beszélnek, amiről kellene

Főleg a történelem vizsgán nagyon szükséges, hogy a tényeket bemutassák a diákok, akik ezt nem teszik meg és csak általánosságban beszélnek, nem járnak jól.

3. Csaponganak

Az izgulás, pánikolás következménye gyakran, hogy az érettségizők - mégha kidolgozáskor fel is építik a feleletüket - csaponganak, összekeverednek vizsga közben. 

4. Szleng, vélemény

Az irodalomérettségi szóbeli vizsgáján kifejezetten jó pont, ha a diák kifejti a véleményét adott témában, ennél azonban könnyű átcsúszni a ló túloldalára. Elsődlegesen a jól felépített - tényeken alapuló -, szaknyelvet is használó, tagolt felelet az ideális. Nem jó, mikor nagyon átbillennek és a szlenget sem mellőzve beszélnek a tételről.

5. Bizonytalanság

Főleg idegen nyelvi érettséginél fordulhat elő, hogy a vizsgázó lehet, hogy jót mondana, mégsem teszi, mert nem biztos magában. Persze ez más tárgynál is előfordulhat, hogy például a vizsga rovására megy a túl bizonytalan felelet, ez sajnos a vizsgabizottság számára jelentheti a rossz felkészülést, kevés tudást.

Ennyi pontot szerezhettek az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgáján

Hány pontot szerezhettek az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgáján? Megnéztük, hogy a négy fő tantárgyból maximum hány pontot gyűjthettek.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.