Javában tart a szóbeli érettségi: vannak diákok, akik bizonyos hibák miatt nem szereznek olyan eredményt, amilyet tudnának. Mutatjuk, hogy melyek azok a hibák, amelyeket el lehetne kerülni.
1. Figyelmetlenül vagy nem is olvassák rendesen végig a feladatot
Gyakori hiba, hogy sokszor azért nem sikerül jól a vizsga, mert nem a megadott feladat mentén építik fel a feleletüket a diákok. Elcsúsznak a részleteken és olyan irányba megy a felelet, amilyenbe nem kellene - ekkor a legtöbb vizsgáztató megpróbálja kérdéseivel terelni a vizsgázót, de sajnos ez nem mindig válik be.
2. Túl általánosan fogalmaznak, nem arról beszélnek, amiről kellene
Főleg a történelem vizsgán nagyon szükséges, hogy a tényeket bemutassák a diákok, akik ezt nem teszik meg és csak általánosságban beszélnek, nem járnak jól.
3. Csaponganak
Az izgulás, pánikolás következménye gyakran, hogy az érettségizők - mégha kidolgozáskor fel is építik a feleletüket - csaponganak, összekeverednek vizsga közben.
4. Szleng, vélemény
Az irodalomérettségi szóbeli vizsgáján kifejezetten jó pont, ha a diák kifejti a véleményét adott témában, ennél azonban könnyű átcsúszni a ló túloldalára. Elsődlegesen a jól felépített - tényeken alapuló -, szaknyelvet is használó, tagolt felelet az ideális. Nem jó, mikor nagyon átbillennek és a szlenget sem mellőzve beszélnek a tételről.
5. Bizonytalanság
Főleg idegen nyelvi érettséginél fordulhat elő, hogy a vizsgázó lehet, hogy jót mondana, mégsem teszi, mert nem biztos magában. Persze ez más tárgynál is előfordulhat, hogy például a vizsga rovására megy a túl bizonytalan felelet, ez sajnos a vizsgabizottság számára jelentheti a rossz felkészülést, kevés tudást.
Ennyi pontot szerezhettek az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgáján
Hány pontot szerezhettek az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgáján? Megnéztük, hogy a négy fő tantárgyból maximum hány pontot gyűjthettek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
