Az egyetemi bejutáshoz szükséges kötelező nyelvvizsga bevezetése komoly problémát jelent a szegény családba született fiatalok számára - írja az Abcúg. A problémára több megoldási ötlet is van, egy egyesület például hátrányos helyzetű diákoknak nyújt több hónapos, ingyenes nyelvtanfolyamot lovári nyelvből.
A hátrányos helyzetű családok biztosan nem engedhetik meg maguknak a magántanárt, így félő, hogy tömegével fognak elesni a továbbtanulás lehetőségétől. Egy egyesület hátrányos helyzetű diákoknak nyújt több hónapos, ingyenes nyelvtanfolyamot lovári nyelvből. Eddig főként az egyetemistákra fókuszáltak, most viszont arra keresik az anyagi forrást, hogy a tevékenységüket a középiskolásokra is ki tudják bővíteni. Céljuk, hogy minél több hátrányos helyzetű fiatalt tudjanak bejuttatni a felsőoktatásba - írja az Abcúg.
A Super Romanes nyelvtanfolyam civil vállalkozásként a fizetős hallgatók mellett hátrányos helyzetű diákoknak biztosít ingyenes lovári nyelvoktatást. Bár eddig is volt néhány középiskolás tanítványuk, többnyire az egyetemre már bejutott roma és nem roma diákokkal foglalkoztak, akiknek azért volt szükségük egy nyelvvizsgára, hogy kézhez kaphassák a diplomát. Az egyesület most arra keresi a pénzügyi forrásokat, hogy a tevékenységüket középiskolásokra is kiterjeszthessék - írják.
Megszólalt a minisztérium: maradnak a 2020-as felvételi feltételek
Nem várható semmilyen változás a 2014-ben megjelent rendelkezésekben - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2020-as felvételi szabályok lazulásáról szóló hírekre.
Az egyesületük azoknak a szegény családból származó fiataloknak segít, akik nem tudják kifizetni a magán nyelvórákat. Szerintük rendszerszintű problémák várnak megoldásra a nyelvoktatásban, mielőtt kötelezővé tehető a középszintű nyelvvizsga bevezetése. A Super Romanesnél a pedagógiai módszerek is rendhagyóak, náluk nem csak frontális oktatás folyik, nagyon sokat beszéltetik a diákokat, és olyan is volt, hogy nekik kellett megtartaniuk egy egész órát - teszik hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
