Felvételi szabályok: milyen szakokon tartanak gyakorlati vizsgákat?

A legtöbb alap- és osztatlan szakon nincsenek felvételi vizsgák, ám az általános szabály alól is van néhány kivétel.

  • Eduline

A legtöbb képzés esetében a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények, valamint az esetleg előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredménye alapján számítják, azonban vannak kivételek.

Alapképzésen, osztatlan mesterképzésen a következő szakokon lehetséges a felsőoktatási intézmények gyakorlati vizsgát szerveztenk:

  • művészet képzési terület minden szakján,
  • művészetközvetítés képzési terület minden szakján,
  • művészeti tanárképzés szakjain (pedagógusképzés képzési terület),
  • sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján.

Milyen a pontszámítási rendszer a gyakorlati vizsgákon?

A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – maximum 200 pontot szerezhettek. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül.

Egy vagy két gyakorlati vizsga van a közismereti, kétszakos osztatlan tanárképzés egyes – művészeti jellegű – szakpárjain is. Amennyiben az egyik szakon emelt szintű érettségi alapján számolják ki a felvételi összpontszámot, azért többletpontot kaphattok. Más jogcímen ezeken a szakpárokon többletpontot nem kaphattok - írja a felvételi tájékoztató.

Fontos, hogy a gyakorlati vizsgák egyes intézményekben, szakokon többnaposak is lehetnek, ezért két vagy több intézmény vizsganapjai ütközhetnek. A tervezett vizsgaidőpontokat ebben a táblázatban megnézhetitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.