Felvételi kisokos: fontos dolgok, amiket minden felvételizőnek tudnia kell a hiánypótlásról

A felvételizőknek még van pár fontos feladata a következő hetekben: a hiánypótlás. De milyen formában érkezik a hiánypótlási felszólítás, és miért érdemes időben intézkedni? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Arról már korábban írtunk, hogy nem mindenki kap felszólítást a hiánypótlásról, hiszen nem minden esetben  kötelező az adott dokumentumokat benyújtani a pontszámításhoz. Itt megnézhetitek, milyen esetekben érkezik felszólítás a hiányzó dokumentumok pótlásáról.

Milyen formában érkezik a felszólítás?

Mielőtt azonban belekezdenétek a dokumentumok feltöltésébe fontos, hogy tudjátok: a hiánypótlási felszólítás formája – a jogszabályi előírások miatt – végzés, amelyet egy elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott pdf-ben kaptok meg, és amit az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjában tudtok megnézni és letölteni. Ha megérkezik a felszólítás, értesítő e-mailt is kaptok a megadott e-mail címetekre.Ne feledkezzetek meg róla

Felvételizők, figyelem! Nem mindenki kap levelet a hiánypótlási felszólításról

Amennyiben a felvételi során megállapítják, hogy a jelentkezéseteket hiányosan nyújtottátok be, felszólítást kaptok a hiányok pótlására. De milyen esetekben? Fontos kérdésre válaszolunk.

 

Fontos ezen felül, hogy akár az E-felvételiben, akár az Ügyfélkapuban megnézzétek a hiánypótlási értesítést, és ha szükséges, annak megfelelően intézkedetek (töltse fel a hiányzó dokumentumot stb.). Az értesítés kiküldésétől számított 5 napon belül ugyanis beáll az úgynevezett kézbesítési vélelem, vagyis akár megnéztétek E-felvételiben, akár nem foglalkoztatok vele, az Oktatási Hivatal úgy veszi, hogy megkaptátok és el is olvastátok - írja a Felvi.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.