Felvételi kisokos: fontos dolgok, amiket minden felvételizőnek tudnia kell a hiánypótlásról

A felvételizőknek még van pár fontos feladata a következő hetekben: a hiánypótlás. De milyen formában érkezik a hiánypótlási felszólítás, és miért érdemes időben intézkedni? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Arról már korábban írtunk, hogy nem mindenki kap felszólítást a hiánypótlásról, hiszen nem minden esetben  kötelező az adott dokumentumokat benyújtani a pontszámításhoz. Itt megnézhetitek, milyen esetekben érkezik felszólítás a hiányzó dokumentumok pótlásáról.

Milyen formában érkezik a felszólítás?

Mielőtt azonban belekezdenétek a dokumentumok feltöltésébe fontos, hogy tudjátok: a hiánypótlási felszólítás formája – a jogszabályi előírások miatt – végzés, amelyet egy elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott pdf-ben kaptok meg, és amit az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjában tudtok megnézni és letölteni. Ha megérkezik a felszólítás, értesítő e-mailt is kaptok a megadott e-mail címetekre.Ne feledkezzetek meg róla

Felvételizők, figyelem! Nem mindenki kap levelet a hiánypótlási felszólításról

Amennyiben a felvételi során megállapítják, hogy a jelentkezéseteket hiányosan nyújtottátok be, felszólítást kaptok a hiányok pótlására. De milyen esetekben? Fontos kérdésre válaszolunk.

 

Fontos ezen felül, hogy akár az E-felvételiben, akár az Ügyfélkapuban megnézzétek a hiánypótlási értesítést, és ha szükséges, annak megfelelően intézkedetek (töltse fel a hiányzó dokumentumot stb.). Az értesítés kiküldésétől számított 5 napon belül ugyanis beáll az úgynevezett kézbesítési vélelem, vagyis akár megnéztétek E-felvételiben, akár nem foglalkoztatok vele, az Oktatási Hivatal úgy veszi, hogy megkaptátok és el is olvastátok - írja a Felvi.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.