Milyen a minimumponthatár a felsőoktatási szakképzéseken? Fontos kérdésre válaszolunk.
A felsőoktatási szakképzések pontszámítási szabályai lazábbak, mint az alap- vagy osztatlan szakokra vonatkozó előírások.
A minimumponthatár például 240 pont – ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérni.
Persze ha valaki eléri a 240 pontot, még nem lehet biztos abban, hogy bekerül a kiválasztott felsőoktatási képzésre, ezeken is ugyanúgy ponthatárt húznak majd július 24-én, mint az alap- vagy az osztatlan szakokon.
A ponthatárt a jelentkezők száma és teljesítménye, valamint az adott képzés kapacitásszáma határozza majd meg.
Felvételi kisokos: minden, amit tudnotok kell a felsőoktatási szakképzésről
Egyetemre, főiskolára felvételiznétek, de még nem találtátok meg a tökéletes szakot? Esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Lássuk, mit érdemes tudni a felsőoktatási képzésekről.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
