Felsőoktatási szakképzések: 240 a minimumponthatár

Milyen a minimumponthatár a felsőoktatási szakképzéseken? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzések pontszámítási szabályai lazábbak, mint az alap- vagy osztatlan szakokra vonatkozó előírások.

A minimumponthatár például 240 pont – ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérni.

Persze ha valaki eléri a 240 pontot, még nem lehet biztos abban, hogy bekerül a kiválasztott felsőoktatási képzésre, ezeken is ugyanúgy ponthatárt húznak majd július 24-én, mint az alap- vagy az osztatlan szakokon.

A ponthatárt a jelentkezők száma és teljesítménye, valamint az adott képzés kapacitásszáma határozza majd meg.

Felvételi kisokos: minden, amit tudnotok kell a felsőoktatási szakképzésről

Egyetemre, főiskolára felvételiznétek, de még nem találtátok meg a tökéletes szakot? Esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Lássuk, mit érdemes tudni a felsőoktatási képzésekről.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.