„A középszintű matekérettségi második része tényleg nem volt egyszerű, apró csavarokat rejtettek el a feladatokban” – mondta az Eduline-nak Szabó Máté, a Studium Generale (SG) Matematika Szekciójának vezetője.
Szabó Máté szerint az első, rövid feladatokból álló részt valóban egyszerűen meg lehetett oldani - nem volt olyan feladat, amely meglepetést okozhatott a diákoknak, „ezek évről évre előkerülnek középszinten”. Hiányzott az idei feladatsorból az exponenciális és a logaritmusos feladat, amely általában szerepel a rövid matekpéldákból álló első feladatlapon, "de így is jól jártak a feladatokkal a vizsgázók".
A középszintű matekérettségi hivatalos megoldását itt találjátok.
Az emelt szintű matekérettségi javítókulcsát pedig innen tölthetitek le.
„Az első feladat például egy nagyon egyszerű egyenlet, ez baráti kezdés az érettségin” – mondta, hozzátéve: a feladatsor megoldására kapott idő elegendő lesz, mindössze két olyan feladat van, amelyen egy kicsit tovább kell gondolkodni.
A második résszel azonban meggyűlhetett az érettségizők baja.
„Ez már a második érettségi nap, mindenki egyre fáradtabb, ráadásul a választható feladatok szövege nagyon hosszú volt, egy-egy oldalnyi, ez nehezítő tényező volt. Nem a feladatok megoldása volt a nehéz, hanem a szövegek értelmezése vett el sok időt, ez volt az, ami problémát okozhatott az érettségizőknek” – mondta az SG szekcióvezetője.
Hozzátette: apró csavarok voltak a feladatokban, amelyek felett könnyen át lehetett siklani, „ilyen volt például a 13/A feladat, amely nem csak egy egyszerű megoldást kért, hanem egy plusz dolgot is”. A diákok erre a részre 135 percet kaptak, minden perc értékes volt, „aki alaposan felkészült, annak elég lehetett ennyi idő”.
2019-es matekérettségi: feladatsorok és megoldások itt!
Az összes feladat megoldása egy helyen: most megnézhetitek a mai vizsga feladatait és a javításokat
Itt megnézhetitek a középszintű matekérettségi összes feladatrészének megoldását.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
