A gyakorlati szövegalkotásnál figyelni kellett a formai szempontokra, az érveléses feladat pedig „korrekt, barátságos” volt – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár.
„Korrekt, barátságos feladat” – így értékelte a középszintű magyarérettségi érvelési feladatát az Eduline-nak Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, hozzátéve: a feladat felhívta a diákok figyelmét arra, hogy a felvezető szövegre utalni kell, ez segítség is volt a vizsgázóknak. Az érettségizők nem kaptak utasítást arra, hogy a szinkronizált filmek mellett vagy ellen kell érvelni, bármelyik megoldás elfogadható, akár mindkét oldalt is körbe lehetett járni.
Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.
Ezek a tegnapi emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai
Az Oktatási Hivatal közzétette a tegnapi emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldókulcsát. Itt nézhetitek meg, a helyes válaszokat.
„Fontos kitétel volt, hogy a vizsgázó megemlítsen egy konkrét filmet, jellemzően e köré kellett építeni az érvelési stratégiát” – mondta a szaktanár, hozzátéve: három-öt érvnél többet nem volt érdemes írni, mert viszonylag rövid szöveget vártak a diákoktól.
A gyakorlati szövegalkotásnál a formai szempontokra figyelni kellett, „címzett, feladó, tárgy, megszólítás felkiáltójellel, magázódó, hivatalos hangnem, viszonylag rövid, lényegre törő megfogalmazás legyen. Megszólítás után a helyzet rövid ismertetése, utána életszerű elemekkel kell bővíteni a szöveget az utasítás alapján, milyen jogi eljárásra van szükség, milyen fontos lépéseket kell tenni a jogi tisztaság megőrzése érdekében, származik-e anyagi haszna a leletbejelentésből. És a végén keltezés, illetve elköszönés” – sorolta a szaktanár.
A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.
Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.
Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők
Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
