Felvételi kisokos: nem mindenki kap levelet a hiánypótlási felszólításról

Amennyiben a felvételi során megállapítják, hogy a jelentkezéseteket hiányosan nyújtottátok be, felszólítást kaptok a hiányok pótlására. De milyen esetekben? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A levelet legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 28. napig, azaz 2019. június 26-ig kapjátok meg.

A következő esetekben érkezik hiánypótlási felszólítás:

  • a jelentkezés hitelesítésének hiánya;
  • ha a kiegészítő eljárási díjat részben vagy egyáltalán nem egyenlítitek ki, úgy a tartozás összegének megfelelő számú kizárásra került jelentkezési helyére vonatkozó (a 2019. február 15-i állapot szerint) fizetési felszólítást kaptok, az új fizetési határidő megjelölésével;
  • a tanulmányi pontok számításához szükséges, a középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalairól készült másolatok hiánya;
  • a nem magyar rendszerű érettségi bizonyítvány másolatának hiánya;
  • a magyar rendszerű érettségi bizonyítvány másolatának hiánya, ha a kibocsátásának dátuma 2006. január 1. előtti;
  • a jelentkezési kérelemben megjelölt államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány másolatának hiánya, ha azt 2003. január 1. előtt szereztétek;
  • a jelentkezési kérelemben megjelölt vagy az e-ügyintézés során rögzített államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványa esetén, ha azt 2003. január 1. után szereztétek és a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása a nyelvvizsgára vonatkozóan nem tartalmaz adatot vagy nem az általatok megadott adatokat tartalmazza;
  • a mesterképzésre jelentkezők esetén a felsőfokú oklevél pótlására.

Fontos, hogy amennyiben a hiányt legkésőbb a hiánypótlási felszólításban megadott határidőn belül (vagy a kézhezvételkor rendelkezésre még nem álló dokumentumok esetében legkésőbb 2019. július 10-ig) nem pótoljátok, jelentkezési kérelméteket az Oktatási Hivatal a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján bírálja el, vagy az eljárást megszüntetheti.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.