Itt a lista: ezekre az egyetemi karokra jelentkezett idén a legtöbb diák

A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara – ezek az egyetemi karok vezetik a népszerűségi listát a 2019-es felvételin.

  • Eduline

A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karát összesen 6906-an jelölték meg az e-felvételi rendszerében, 5842-en állami ösztöndíjas helyet szereznének. A második helyen a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara áll 6847 jelentkezővel, a harmadik a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara 4930 felvételizővel.

A negyedik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (4911 jelentkező), az ötödik a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (4893 jelentkező), a hatodik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (4870 jelentkező). A hetedik helyen a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar (4458 jelentkező), a nyolcadik helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar áll 4450 jelentkezővel.

Ez a tíz legnépszerűbb alapszak a 2019-es felvételin: tarol a gazdálkodási és menedzsment

Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus - ez a 2019-es felvételi három legnépszerűbb alapszakja. Nyilvánosságra hozták a jelentkezési statisztikákat, idén összesen 112 034-en jelentkeztek egyetemre és főiskolára.

A tízes listára felkerült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara – előbbi 3840, utóbbi 3572 felvételizőt vonzott.

Itt a lista: ez a 10 legnépszerűbb egyetem a 2019-es felvételin, több tízezren jelentkeztek

Nyilvánosságra hozták a 2018-as egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit. A tavalyi évhez hasonlóan idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll az első helyen, mögötte a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.

Az első helyes jelentkezők száma alapján is a Corvinus Gazdálkodástudományi Kara és a BGE Pénzügyi és Számviteli Kara áll az élen, a harmadik helyen azonban az ELTE BTK áll, a negyedik a Károli bölcsészkara, míg az ötödik a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.