"Nyelvvizsga hiányában kizárni a diszlexiás felvételizőket diszkriminatív döntés lenne"

A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya is aggodalommal figyeli az egyetemi felvételik rendjében tervezett változást.

  • Eduline

A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele.

A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya az ügyben nyílt levélben fordult Bódis József oktatásért felelős államtitkárhoz.Ugyanennek a rendeletnek egy bekezdése kimondja: „A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról illetve a köznevelésről szóló jogszabályok alapján megillették” - írják.

Ezért az kérik a főhatóság állásfoglalását, hogy a középiskolai tanulmányaik során szakvéleményük alapján az idegen nyelv értékelése alól részben (pl. csak szóbeli vagy csak írásbeli számonkérés, illetve helyesírás értékelése alól) vagy egészben felmentett sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára a nyelvvizsga 2020-tól sem legyen követelmény az egyetemi felvételi eljárás során.

Nyelvvizsga hiányában kizárni őket az egyetemi képzésekből diszkriminatív jellegű döntés lenne és súlyosan csorbítaná esélyegyenlőségi jogaikat.

Az érintett tanulók legalább átlagos szintű intellektussal rendelkeznek, de részképesség-problémáik miatt alulteljesítenek egyes nyelvi készségek terén - írják. Ez nem feltétlenül akadályozza meg őket abban, hogy teljesítsék a felsőfokú képzések és az azokhoz kapcsolódó szakmák követelményeit.

 

Hozzászólások

Klebelsberg Központ: még a kinevezése előtt visszalépett a veszprémi tankerület élére kiválasztott pályázó

Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.

PDSZ: „A folyamat egyik legsúlyosabb problémája az átláthatóság hiánya”

Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.