Az már nem kérdés, hogy felvételihez kötelező lesz a nyelvvizsga 2020-tól. De mennyiben érinti ez a diszlexiásokat?
Ahogy már korábban megírtuk, a kormány kitart amellett, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételi feltétele legyen egy középfokú nyelvvizsga. Maruzsa Zoltán az Inforádiónak azt mondta, a kormány 2014-ben döntött arról, hogy ha probléma van a nyelvtudással, az ne a tanulmányok után, hanem lehetőleg az előtt derüljön ki. Hozzátette: a felvettek 70 százalékának ma is megvan a nyelvvizsgája.
De vajon mi lesz azokkal a diszlexiásokkal, akiket felmentettek idegen nyelv alól, vajon felvételizhetnek-e nyelvvizsga nélkül főiskolai intézménybe 2020-tól? Tényleg kell nyelvvizsga felsőfokú felvételi esetén, azoknak a sajátos nevelésű diszlexiásoknak, akiket középiskolában felmentettek idegen nyelv alól?
Nemzeti Erőforrás Minisztériumának a válasza a kérdésre:
Jelen törvény nem ad lehetőséget rá, hogy nyelvvizsga nélkül bárki is felvételt nyerhessen egyetemre vagy főiskolára 2020-tól. De észlelték a problémát és szeptemberre elkészül a törvény kiegészítése. ” - írja Diszmami oldala.
Az oldal írójának olvasatában ez azt jelenti, hogy lehet pozitívan hozzáállni, ugynais a jelenlegi állás szerint nem kapnak a diszlexiások mentességet a nyelvvizsga alól. A kiegészítés csakis jobb lehet, egyébként nem lenne rá szükség - írja.
Jár majd többletpont a nyelvvizsgáért a 2020-as felvételin?
A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy - legalább B2-es - nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. Jár-e majd így többletpont az „első" nyelvvizsgáért?
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
