Felvételi 2020: gondoltak a döntésnél a diszlexiásokra is?

Az már nem kérdés, hogy felvételihez kötelező lesz a nyelvvizsga 2020-tól. De mennyiben érinti ez a diszlexiásokat?

  • Eduline

Ahogy már korábban megírtuk, a kormány kitart amellett, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételi feltétele legyen egy középfokú nyelvvizsga. Maruzsa Zoltán az Inforádiónak azt mondta, a kormány 2014-ben döntött arról, hogy ha probléma van a nyelvtudással, az ne a tanulmányok után, hanem lehetőleg az előtt derüljön ki. Hozzátette: a felvettek 70 százalékának ma is megvan a nyelvvizsgája.

De vajon mi lesz azokkal a diszlexiásokkal, akiket felmentettek idegen nyelv alól, vajon felvételizhetnek-e nyelvvizsga nélkül főiskolai intézménybe 2020-tól? Tényleg kell nyelvvizsga felsőfokú felvételi esetén, azoknak a sajátos nevelésű diszlexiásoknak, akiket középiskolában felmentettek idegen nyelv alól?

Nemzeti Erőforrás Minisztériumának a válasza a kérdésre:

Jelen törvény nem ad lehetőséget rá, hogy nyelvvizsga nélkül bárki is felvételt nyerhessen egyetemre vagy főiskolára 2020-tól. De észlelték a problémát és szeptemberre elkészül a törvény kiegészítése. ” - írja Diszmami oldala.

Az oldal írójának olvasatában ez azt jelenti, hogy lehet pozitívan hozzáállni, ugynais a jelenlegi állás szerint nem kapnak a diszlexiások mentességet a nyelvvizsga alól. A kiegészítés csakis jobb lehet, egyébként nem lenne rá szükség - írja.

Jár majd többletpont a nyelvvizsgáért a 2020-as felvételin?

A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy - legalább B2-es - nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. Jár-e majd így többletpont az „első" nyelvvizsgáért?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.