Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Ahogy már korábban megírtuk, a kormány kitart amellett, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételi feltétele legyen egy középfokú nyelvvizsga. Maruzsa Zoltán az Inforádiónak azt mondta, a kormány 2014-ben döntött arról, hogy ha probléma van a nyelvtudással, az ne a tanulmányok után, hanem lehetőleg az előtt derüljön ki. Hozzátette: a felvettek 70 százalékának ma is megvan a nyelvvizsgája.
De vajon mi lesz azokkal a diszlexiásokkal, akiket felmentettek idegen nyelv alól, vajon felvételizhetnek-e nyelvvizsga nélkül főiskolai intézménybe 2020-tól? Tényleg kell nyelvvizsga felsőfokú felvételi esetén, azoknak a sajátos nevelésű diszlexiásoknak, akiket középiskolában felmentettek idegen nyelv alól?
Nemzeti Erőforrás Minisztériumának a válasza a kérdésre:
Jelen törvény nem ad lehetőséget rá, hogy nyelvvizsga nélkül bárki is felvételt nyerhessen egyetemre vagy főiskolára 2020-tól. De észlelték a problémát és szeptemberre elkészül a törvény kiegészítése. ” - írja Diszmami oldala.
Az oldal írójának olvasatában ez azt jelenti, hogy lehet pozitívan hozzáállni, ugynais a jelenlegi állás szerint nem kapnak a diszlexiások mentességet a nyelvvizsga alól. A kiegészítés csakis jobb lehet, egyébként nem lenne rá szükség - írja.
Jár majd többletpont a nyelvvizsgáért a 2020-as felvételin?
A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy - legalább B2-es - nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. Jár-e majd így többletpont az „első" nyelvvizsgáért?
