Felvételi 2020: gondoltak a döntésnél a diszlexiásokra is?

Az már nem kérdés, hogy felvételihez kötelező lesz a nyelvvizsga 2020-tól. De mennyiben érinti ez a diszlexiásokat?

  • Eduline

Ahogy már korábban megírtuk, a kormány kitart amellett, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételi feltétele legyen egy középfokú nyelvvizsga. Maruzsa Zoltán az Inforádiónak azt mondta, a kormány 2014-ben döntött arról, hogy ha probléma van a nyelvtudással, az ne a tanulmányok után, hanem lehetőleg az előtt derüljön ki. Hozzátette: a felvettek 70 százalékának ma is megvan a nyelvvizsgája.

De vajon mi lesz azokkal a diszlexiásokkal, akiket felmentettek idegen nyelv alól, vajon felvételizhetnek-e nyelvvizsga nélkül főiskolai intézménybe 2020-tól? Tényleg kell nyelvvizsga felsőfokú felvételi esetén, azoknak a sajátos nevelésű diszlexiásoknak, akiket középiskolában felmentettek idegen nyelv alól?

Nemzeti Erőforrás Minisztériumának a válasza a kérdésre:

Jelen törvény nem ad lehetőséget rá, hogy nyelvvizsga nélkül bárki is felvételt nyerhessen egyetemre vagy főiskolára 2020-tól. De észlelték a problémát és szeptemberre elkészül a törvény kiegészítése. ” - írja Diszmami oldala.

Az oldal írójának olvasatában ez azt jelenti, hogy lehet pozitívan hozzáállni, ugynais a jelenlegi állás szerint nem kapnak a diszlexiások mentességet a nyelvvizsga alól. A kiegészítés csakis jobb lehet, egyébként nem lenne rá szükség - írja.

Jár majd többletpont a nyelvvizsgáért a 2020-as felvételin?

A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy - legalább B2-es - nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. Jár-e majd így többletpont az „első" nyelvvizsgáért?

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.