Döntöttek a felsőoktatási intézmények a februárban induló képzések ponthatárairól: a csaknem öt és félezer jelentkezőből 4184-en jutottak be a keresztféléves képzési formára - közölte az Oktatási Hivatal (OH). A ponthatárok a felvi.hu oldalon érhetők el.
A keresztféléves felvételi eljárásban alapképzésre 414, felsőoktatási szakképzésre 96, mesterképzésre pedig 3674 jelentkezőt vettek fel. A legnépszerűbbek a műszaki és a gazdaságtudományi mesterképzések voltak: ezekre mintegy 1400, illetve 1100 hallgató nyert felvételt.
A legtöbb jelentkező (1074) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jutott be, ezt követi a Szent István Egyetem 433 és a Debreceni Egyetem 349 felvett jelentkezővel.
A hivatal tájékoztatása szerint a felvételizők az e-felvételiben ellenőrizhetik pontszámaikat és az általuk megjelölt szakok ponthatárait. Akik megadták a mobiltelefonszámukat, eredményükről SMS-ben is értesítést kapnak.
Az Oktatási Hivatal legkésőbb január 25-ig közzéteszi besorolási döntését, amelyből kiderül, hogy egy felvételiző az általa megjelölt és rangsorolt képzések közül melyiken érte el a bejutáshoz szükséges ponthatárt. Minden jelentkező csak egy helyre nyerhet felvételt. Az e-felvételiből letölthető besorolási döntés a jogorvoslat lehetőségéről is tájékoztat - ismertették.
Keresztféléves felvételi ponthatárok: ennyi pont kellett a legnépszerűbb mesterszakokra
Megvannak a keresztféléves ponthatárok, kiderült, kik kezdhetik meg mesterképzésüket a kiválasztott egyetemen februárban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
