Itt vannak az eredmények: 4184-en jutottak be egyetemre, főiskolára a keresztféléves felvételin

Döntöttek a felsőoktatási intézmények a februárban induló képzések ponthatárairól: a csaknem öt és félezer jelentkezőből 4184-en jutottak be a keresztféléves képzési formára - közölte az Oktatási Hivatal (OH). A ponthatárok a felvi.hu oldalon érhetők el.

  • Eduline

A keresztféléves felvételi eljárásban alapképzésre 414, felsőoktatási szakképzésre 96, mesterképzésre pedig 3674 jelentkezőt vettek fel. A legnépszerűbbek a műszaki és a gazdaságtudományi mesterképzések voltak: ezekre mintegy 1400, illetve 1100 hallgató nyert felvételt. 

A legtöbb jelentkező (1074) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jutott be, ezt követi a Szent István Egyetem 433 és a Debreceni Egyetem 349 felvett jelentkezővel.

A hivatal tájékoztatása szerint a felvételizők az e-felvételiben ellenőrizhetik pontszámaikat és az általuk megjelölt szakok ponthatárait. Akik megadták a mobiltelefonszámukat, eredményükről SMS-ben is értesítést kapnak.

Az Oktatási Hivatal legkésőbb január 25-ig közzéteszi besorolási döntését, amelyből kiderül, hogy egy felvételiző az általa megjelölt és rangsorolt képzések közül melyiken érte el a bejutáshoz szükséges ponthatárt. Minden jelentkező csak egy helyre nyerhet felvételt. Az e-felvételiből letölthető besorolási döntés a jogorvoslat lehetőségéről is tájékoztat - ismertették.

Keresztféléves felvételi ponthatárok: ennyi pont kellett a legnépszerűbb mesterszakokra

Megvannak a keresztféléves ponthatárok, kiderült, kik kezdhetik meg mesterképzésüket a kiválasztott egyetemen februárban.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.