Döntöttek a felsőoktatási intézmények a februárban induló képzések ponthatárairól: a csaknem öt és félezer jelentkezőből 4184-en jutottak be a keresztféléves képzési formára - közölte az Oktatási Hivatal (OH). A ponthatárok a felvi.hu oldalon érhetők el.
A keresztféléves felvételi eljárásban alapképzésre 414, felsőoktatási szakképzésre 96, mesterképzésre pedig 3674 jelentkezőt vettek fel. A legnépszerűbbek a műszaki és a gazdaságtudományi mesterképzések voltak: ezekre mintegy 1400, illetve 1100 hallgató nyert felvételt.
A legtöbb jelentkező (1074) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jutott be, ezt követi a Szent István Egyetem 433 és a Debreceni Egyetem 349 felvett jelentkezővel.
A hivatal tájékoztatása szerint a felvételizők az e-felvételiben ellenőrizhetik pontszámaikat és az általuk megjelölt szakok ponthatárait. Akik megadták a mobiltelefonszámukat, eredményükről SMS-ben is értesítést kapnak.
Az Oktatási Hivatal legkésőbb január 25-ig közzéteszi besorolási döntését, amelyből kiderül, hogy egy felvételiző az általa megjelölt és rangsorolt képzések közül melyiken érte el a bejutáshoz szükséges ponthatárt. Minden jelentkező csak egy helyre nyerhet felvételt. Az e-felvételiből letölthető besorolási döntés a jogorvoslat lehetőségéről is tájékoztat - ismertették.
Keresztféléves felvételi ponthatárok: ennyi pont kellett a legnépszerűbb mesterszakokra
Megvannak a keresztféléves ponthatárok, kiderült, kik kezdhetik meg mesterképzésüket a kiválasztott egyetemen februárban.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
