Idén több esélyük lesz a felvételizőknek? Ennyien kerültek be tavaly a legnépszerűbb szakokra

Hányan kerültek be a tavalyi felvételin a legnépszerűbb képzésekre? Mit lehet tudni a 2019-es felvételi előzetes ponthatárairól? Minden kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A tavalyi felvételin is sokan próbálkoztak a legnépszerűbb szakokkal.

A gazdálkodási és menedzsment szakra például a 8861 jelentketózőből csak 3089-en kerültek be, az alkalmazott közgazdaságtanon a 400 jelentkező közül csak 144-en zárták sikeresen a felvételit. A mindig népszerű gépészmérnöki képzésre is csak kevesebb mint a jelentkezők fele, 4948-ból csak 2013-an hallgató került be a megjelölt szakra.

 

Az emberi erőforrások képzésre összesen 2787-en jelentkeztek, ebből összesen 851-en kerültek be, anglisztikára a több mint kétezer jelentkezőből csak 994-en iratkozhattak be az egyetemre. A szintén népszerű turizmus-vendéglátásra a 4990 jelentkezőből 1635-an, pszichológiára pedig 4411-ből pedig 1211-en kerültek be.

Idén jobb lesz a helyzet?

Egyes szakoknál jóval alacsonyabb előzetes ponthatárt hirdettek meg az előző évihez képest. A korábbi 428-as ponthatárt többek között a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint az emberi erőforrások esetében is levitték 400-ra. De a jogászképzés előzetes ponthatára 460-ról 440-re, a kommunikáció- és médiatudomány ponthatára pedig 455-ről 440-re csökkent.

A 2019-es felvételi előzetes ponthatárainak teljes listáját itt találjátok.

Fontos kérdés: kiknek kell fizetniük a 2019-es felvételiért?

Elkezdődött a jelentkezési időszak, de kiknek kell a 2019-es felvételiért fizetniük? Most kiderül.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.