Hányan kerültek be a tavalyi felvételin a legnépszerűbb képzésekre? Mit lehet tudni a 2019-es felvételi előzetes ponthatárairól? Minden kérdésre válaszolunk.
A tavalyi felvételin is sokan próbálkoztak a legnépszerűbb szakokkal.
A gazdálkodási és menedzsment szakra például a 8861 jelentketózőből csak 3089-en kerültek be, az alkalmazott közgazdaságtanon a 400 jelentkező közül csak 144-en zárták sikeresen a felvételit. A mindig népszerű gépészmérnöki képzésre is csak kevesebb mint a jelentkezők fele, 4948-ból csak 2013-an hallgató került be a megjelölt szakra.
Az emberi erőforrások képzésre összesen 2787-en jelentkeztek, ebből összesen 851-en kerültek be, anglisztikára a több mint kétezer jelentkezőből csak 994-en iratkozhattak be az egyetemre. A szintén népszerű turizmus-vendéglátásra a 4990 jelentkezőből 1635-an, pszichológiára pedig 4411-ből pedig 1211-en kerültek be.Idén jobb lesz a helyzet?
Egyes szakoknál jóval alacsonyabb előzetes ponthatárt hirdettek meg az előző évihez képest. A korábbi 428-as ponthatárt többek között a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint az emberi erőforrások esetében is levitték 400-ra. De a jogászképzés előzetes ponthatára 460-ról 440-re, a kommunikáció- és médiatudomány ponthatára pedig 455-ről 440-re csökkent.
A 2019-es felvételi előzetes ponthatárainak teljes listáját itt találjátok.
Fontos kérdés: kiknek kell fizetniük a 2019-es felvételiért?
Elkezdődött a jelentkezési időszak, de kiknek kell a 2019-es felvételiért fizetniük? Most kiderül.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
