Pluszpont a felvételin hátrányos helyzet miatt: mikor jár, mikor nem?

A felvételin számos igazolásra, bizonyítványra lehet kapni többletpontot. Most az esélyegyenlőségi címen kapható pontokról írunk nektek.

  • Eduline

Hány pontot lehet kapni esélyegyenlőség címén?

Maximum 40 többletpontot kaphat egy felvételiző.

Kik kaphatják meg?

Hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő vagy gyermekét nevelő felvételiző kaphatja meg a maximális többletpontot. (Utóbbi esetében fontos, hogy a felvételiző gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon legyen vagy csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező legyen - írja a felvi.hu.) Ezekről pedig igazoló papír kell.

Mi számít hátrányos helyzetnek? Ha például a szülők alacsony iskolai végzettségűek, lehet pluszpontot kapni?

Járhat többletpont a szülők alacsony iskolai végzettsége miatt, azonban ahhoz, hogy ez teljesüljön, más kritériumoknak is meg kell felelni. Csak akkor járhat többetpont ezért, ha emellett a felvételiző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy ha nevelésbe vett vagy azt követően már utógondozói ellátásban részesülő diákról van szó.

Hogyan lehet igazolni a hátrányos helyzetet?

A jegyző állapítja meg és igazolhatja a fentieket.

Cukorbetegség esetén járhat többletpont?

Ha a jelentkező nem fogyatékosságot, hanem tartós vagy krónikus betegséget (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) igazol, többletpont nem adható - írja a felvi.hu.

Nyelvvizsga a 2019-es felvételin: még nem késtetek le semmiről

Meddig kell feltölteniük a nyelvvizsga-bizonyítványukat az e-felvételi rendszerébe azoknak, akik 2019-ben felvételiznek, és mindenképpen meg akarják kapni az érte járó többletpontot?

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.