2020-tól megváltoznak a felvételi követelmények. De mit úsznak meg azok a diákok, akik 2019-ben felvételiznek? Mutatjuk.
Nyelvvizsga
A 2020-ban felvételizőknek egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítaniuk kell nyelvtudásukat. Így a még 2019-ben felvételizők számára mindez nem kötelező, hacsak a megjelölt képzésük nem várja el.
Emelt szintű érettségi
Egy tárgyból kötelező lesz emelt szintű érettségit tennie minden felvételizőnek 2020-tól. Ez a 2019-ben felvételizők számára még nem kötelező, hiszen vannak olyan szakok, ahová nem felvételi követelmény az emelt szintű érettségi.
2020-tól aki ezeket a feltételeket nem teljesíti, sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait. Így a 2019-ben felvételizők számára mindez nagy könnyebbség, hiszen akár mindkét vizsgát megúszhatják.
Drasztikus szigorítás jön: több tízezer diák jár rosszul az új szabályokkal
Szigorítanak a felvételi szabályain 2020-tól: aki nem szerez legalább egy középfokú nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségin, nem juthat be egyetemre, főiskolára. De milyenek a részletes pontszámítási szabályok? Átrágtuk magunkat a kormányrendeleten, itt találjátok a válaszokat a legfontosabb kérdésekre.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
