Pontszámító kisokos: ilyen többletpontokat kaphattok a 2019-es felvételin

Kik és miért kaphatnak többletpontokat a 2019-es felvételin? Hogyan számolják őket és meddig kell beküldeni, hogy jogosultak legyetek a többletpontokra? Minden kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet abban az esetben is, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjaitok összege ezt meghaladná. A többletpontokat két csoportra lehet osztani:

  • jogszabály alapján – az előírt feltételek teljesítése esetén – kötelezően adandó többletpontok (emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, esélyegyenlőségért),
  • képzési területenként adható többletpontok (tanulmányi és művészeti versenyeredmények alapján, szakképesítés vagy sporteredmény alapján).

Hogyan számolják a pontokat?

A felsőoktatási felvételi eljárásban nem lehet ugyanazt az eredményt többször értékelni: például ha ugyanazon jogcímen, de több eredmény alapján (pl. nyelvtudás: ugyanazon nyelvből közép- és felsőfokú nyelvvizsga) is jogosultak lennétek többletpontra, akkor a legkedvezőbb esetet veszik figyelembe.

Már most érdemes elkezdeni a dokumentumok összgyűjtését

Többletpontot kizárólag az kaphat, aki az erre vonatkozó jogosultságát a benyújtandó dokumentumokról szóló szabályoknak megfelelően, külön felszólítás nélkül a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg – vagy amennyiben az igazoló dokumentum azt követően áll rendelkezésére, legkésőbb 2019. július 10-ig feltölti az e-felvételibe.

A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Ilyen szakokra jelentkezhettek a 2019-es felvételin: itt a képzések teljes listája

Elindult a 2019-es felsőoktatási felvételi, az egyetemek és főiskolák közzétették jövő szeptemberben induló képzéseik listáját.

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.